Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XIV. M. kir. államvasutak

M. leír. államvasutak. 289 egyfelől Boroszló s Stettin városokkal, másfelöl Berlin cs Hamburggal, s igy Európának az északon és az északi tenger mellékén fekvő nevezetesebb kereskedő városaival. 7. Füzes-Abony-egri másodrangú szárnyvonal. 1872. évi november bó 3-án megnyílt a flizcs-abony-egri másodrangú szárnyvonal, mely Hevesmegye bor és gabonában gazdag vidékén van hivatva a forgalom felszívó csatornájaként szolgálni. E szárnyvonal építését 570,000 frtnyi átalányösszegért az angolmagyar bank eszközölte ; a kedvező területi viszonyoknál fogva az épités semmi nehézséggel sem járt. 8. Hatvan szolnoki vonal. A hatvan-szolnoki vonal nyomjelzése az 1868. év őszén kezdetett meg, kiépítése pedig ezen Magyarország árúkivitelére nagyfontosságú pályának 1871. évi január hó l-jén kötött szerződéssel az angol-magyar bank és Sepper János vállalkozóknak adatott át. A szerződésszerű bevégzési batáridő 1872. évi deczemberhó 19-re volt kitűzve, a vonal megnyitása azonban csak 1873. évi márczius hó 10-én történt. Az épités kiviteléért fizetendő átalányösszeg 3.126,280 frthan lett megállapítva. A pálya a pest-ruttkai fővonal hatvani állomásából ágazik ki, s a Zagyva folyó által szelt termékeny jászkún síkságon, nevezetesen Monostor, Jászberény, TápióGyörgye és Ujszászon át vezet Szolnokra. A vonal teljesen slkpálya, Jászfénszarú és Jászberény mellett a Zagyvát áthidalja. Szolnokon, hol a vonal a tiszavidéki vasúthoz csatlakozik, az ottani pályaudvar közös használatra alakíttatott át. A személypályaudvartól a Tisza partjáig külön szárnyvonal vezet, hol külön pályaudvar létesíttetett. 9. Garam-Berzencze-selmeczi harmadrangú bányavasut. 1873. évben szaporodott a m. kir. államvasuti hálózat a garamberzencze-selmeczi harmadrangú bányavasuttal. — A zólyom-ruttkai fővonalból kiágazó bányavasut főczélja a selmeczi bányaüzemhez szükséges anyagok, különösen a szén olcsó és biztos szállításának eszközlése. Épitése a kincstár költségén, a m. kir. államvasutak közegeinek felügyelete alatt történt. A pálya egyúttal személyszállításra is szolgál. A vonal nyomjelzése a főbányagrófi hivatal közegei által 1868. évi julius bó végével kezdetett meg s először mint lóvonatú pálya terveztetett. Az 1869. év őszén azonban elhatároztatott, hogy a vonal mint keskeny vágányú mozdonypálya építtessék ; ennek folytán a nyomjelzés vezetésével a fennállott m. kir. vasutépitészeti igazgatóság bízatott meg. — A vonal közigazgatási bejárása 1871. évi augusztus hóban tartatott meg, melynek megtörténte után a vonal épitése azonnal foganatba vétetett s a pálya, daczára a sok épitési nehézségeknek, még 1873. év szept. hó 10-én átadatott a közforgalomnak. A pálya a m. kir. államvasutak garam-berzenczei állomásából ágazik ki s a Garam folyót 5 jármű és 80 méter össznyilással áthidalva, Magyar vasúti évkönyv 1878. 19