Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - XIV. M. kir. államvasutak
M. leír. államvasutak. 287 javára megváltoztatni: az 1868. évi junius hó 16-án tartott közgyűlés végre is kénytelen volt a kormány fennebbi ajánlatát elfogadni. 1868. évi junius hó 30-án megköttetett a kormánynyal az adásvevési szerződés, melynek főbb határozmányai szerint a m. északi vasut-társulat tehermentesen eladja és átadja az öt tulajdonilag illető Pestről Salgó-Tarjánig és a József-tárnákig terjedő vasutat a m. k. kormánynak minden tartozékaival, a vasút folytatása végett elkészült munkatervezetekkel, egyéb ingóságaival s minden jogaival együtt 7.500,000 frt vételárért. A kormány a vételárt következőleg fizeti le, u. m.: a) átvállalja a kormány a 7.200,000 frtnyi elsőbbségi kölcsön kifizetését, kamataival s minden kötelezettségekkel együtt, 300,000 frtot pedig készpénzben fizet le a társulat javára. A kormány kötelezi magát a társulat kívánatára 3000 dbot a kőszénbányarészvénytársulat részvényeiből, 1 részvényt 100 frton átvenni, s a 300,000 frtot a társulat rendelkezésére bocsátani; további szükség esetén a kőszénbánya-társulatnak 5°/o kamat s 10 év alatti törlesztés mellett 97,000 frtnyi összeget kölcsönözni. A társulat szénküldeményei után mázsa- és mértföldenként 8/ 1 0 kr. szállítási dij, 10 mértföldön felül pedig a legkisebb árszabási tétel biztosíttatott. Ezen szerződés alapján a vasút 1868. évi julius hó 1-én a kincstár tulajdonába ment át és augusztus hó 6-án megtartatott a m. északi vasút részvényeseinek utolsó közgyűlése, melyben a társulat föloszlott. 2. Hatvan-miskolczi fővonal. Az északi vonalaknak államköltségen legelébb kiépített szakaszát a batvau-miskolczi vonal képezi. A közmunka- és közlekedési m. k. minister a törvényhozás utasítása folytán a Hatvantól Miskolezig tervezett vasútvonal kiépitése tárgyában Weikersheim M. H. és társa bécsi bankárházzal 1868. évi január hó 18-án kötött szerződést a törvényhozásnak előterjesztvén, enuek alapján az 1868. évi XII. t.-cz. a vasútvonalnak országos költségen való kiépítését elrendelte. A vonal al- és fölépitmcnyei, ügy épületei, a gépezeti felszerelés, a pályaelzárás és jelzések előállításának a vállalkozó részére az országos alapból megtérítendő költségei a sinküz közepéu mérendő minden osztrák mértföld után 339,500 oszt. ért. írtban állapíttattak meg. A vasútvonal építése a fennállott m. k. vasutépitészeti igazgatóság vezetése alatt csakhamar megkezdetvén, crélylyel folytattatott s 1870. évi január hó 9-én a vasútvonal már átadatott a közforgalomnak. E vonal a fővonal hatvani állomásából ágazik ki, s Vámos-Györk, Ludas, Kápolnán, Fiizes-Abony, Ernőd és Nyéken át Miskolezig vezet, liol a tiszavidéki vasúthoz csatlakozik. A vonal talajviszonyai igen kedvezők; nagyobb töltések és bevágások csak Vámos-Györk, Ludas és Mező-Nyárádnál fordulnak elő. 3. Vámosgyörk-gyöngyösi másodrangú pálya. Az 1868. évi XLIX. t.-cz. alapján megkezdetett majd a vámosgyörk-gyöngyösi szárnyvonal kiépitése, s 1876. évi márczius hó 16-án átadatott a közforgalomnak.
