Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

1G8 Magyar északkeleti vasut-társulat. ségi kölcsön törlesztése a részvénytöke törlesztését megelőzi, s eliliez képest az elsőbbségi kötvények a részvények előtt fognak beváltatni. A kisorsolt kötvények és részvények 6 hóval a húzás napja után teljes névszerinti értékben beváltatnak, a midőn a kamatozás is megszűnik. A lejárat napjától számitott^ G év alatt fel nem vett kamatok a társaság javára elévülnek. A kisorsolt részvények helyett haszon élvezeti jegyek adatnak ki, melyek tulajdonosai az 5°/o-os részvénykamatotnem igényelhetik ugyan, egyebekben azonban a részvényekkel •gyenlő jogokkal birnak. A fővonalra nézve az engedélytartam 1868. évi julius 24-től 1958. évi julius hó 23-áig terjedő 90 év, mely idő alatt és pedig az elsőbbségi kötvénytöke az első 80 év alatt, a részvénytöke pedig az utolsó 10 év alatt a 2.346,876 frttal ezüstben megállapított kamat és törlesztési járadékkal törlesztendő. A nyireg yház-ungvári vasútra nézve az engedélytartani 1870. év julius hó 1*5-án kezdődik s 90 év múlva, 1960. évi julius hó 12-éu lejár. A törlesztési hányad 90 év tartamára 3105 frt 70 krral ezüstben van megállapítva. A kamatjáradék 247,620 irtot tesz ezüstben. A társaság ügyeit kezeli: a) a közgyűlés; b) az igazgatóság; c) a felügyelő-bizottság. A közgyűlés rendszerint minden üzleti év második negyedében tartandó meg, az alapszabályokban előirt esetekben azonban rendkívüli közgyűlés is egybehívható. 10 részvény egy szavazatra jogosít; azonban egy részvényes sem képviselhet ötven szavazatnál többet, sem saját, sem más nevében. A közgyűlés határozatképes, ha az első összehívás folytán, az igazgatóság tagjain kivül legalább 20 részvényes van jelen, kik az összes részvénytökének huszadrészét képviselik. Ha az első izhcn összehívott közgyűlés nem volna határozatképes, elnapoltatik s 8 nap alatt újra egybehivatik, a midőn a megjelenők határoznak. A határozatok átalános szótöbbséggel hozatnak, egyenlő szavazat esetén az elnök dönt. A társaság ügyeit egy a közgyűlés által választott, 7—10 tagból álló igazgatóság intézi, melyhez mindaddig, mig az állam a kamatbiztositásból eredt előlegezések által érdekelve vau: még egy tagot a kormány nevez ki. A választás 5 év tartamára történik, s az első öt év folyama alatt a választott igazgatóságból évenként azon két tag lép ki, kiknek neve a kisorsolásnál kihuzatik. A választott igazgatósági tagok közül legalább hatnak Budapesten lakó magyar állampolgárnak kell lenni. Az igazgatóság saját kebeléből választja évenként elnökét és egy alelnököt, s összeül a társaság székhelyén meghívás folytán annyiszor, valahányszor azt a társasági ügyek szükségessé teszik, de legalább is havonként egyszer. Határozatképességre minden tagnak meghivása s az elnökkel együtt legalább 5 tagnak jelenléte szükséges. A határozatok átalános szótöbbséggel hozatnak, szavazat-egyenlőség esetén az elnök dönt. Az igazgatóság képviselője a társaságnak, s mint ilyen, alapszabályait és czimét bejegyeztetni köteles. A czímvezetést az igazgatóság két tagja, vagy az igazgatóság egy tagja és az e végre meghatalmazott tisztviselők