Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút
Magyar északkeleti vasut-társulat. 1 ()9 egyike együttesen teljesitik. Minden igazgatósági tag köteles hivataloskodása idejére 40 társulati részvényt biztosítékul letenni. Az igazgatóság által a végrehajtási szolgálat élére kinevezett főtisztviselő az igazgatóság üléseiben tanácskozó szavazattal vesz részt. Az igazgatóság díjazása felett a közgyűlés évenként határoz, s az a felülosztalék 5%-áig terjedhet. Addig, m ;g a társulat az állami biztosítást igénybe veszi, az igazgatóság díjazására az üzleti számlából egy 9000 frtot tevő összeg fordittatik, melynek egymás közötti megosztása felett maga az igazgatóság határoz. A társasági ügyvezetés ellenőrzésére egy a közgyűlés által 3 év tartamára választott, 4 tagból álló felügyelő-bizottság alakittatik, melyhez a kormány addig, mig az állam a kamatbiztositásból eredt előlegezések által érdekelve van, egy ötödik tagot nevez ki. Ha a tagok száma időközben 3-nál kevesebbre leolvadna, az igazgatóság köteles kiegészítés végett közgyűlést egybehívni. A választott bizottsági tagok közül kettőnek Budapesten lakó magyar állampolgárnak kell lenni. A bizottság minden választott tagja 40 db részvényt tesz le biztosítékul. A bizottság tagjainak évi díjazása együttesen 3000 írtban állapittatik meg s az üzleti számlából fedezendő. A társasági számadások úgy az eredetileg engedélyezett vasutvonalakra nézve, valamint az utóbb engedélyezett nyíregyház—ungvári vasútvonalról együttesen vezettetnek s minden év deczember hó 31-én berekesztetnek és a mérleggel s a felügyelő-bizottság jelentésével a közgyűlés elébe terjesztetnek. A mint már fennebb említve volt, 1871. cv folyamán a következő vonalrészek adattak át a közforgalomnak, u. m.: a 9 180 mértföldnyi debreczen—nagykárolyi junius hó 25-én, a 4-752 „ n.-károly-szathmári semptember hó 25-én, az 5'994 „ szerencs-s.-a.-ujbelyi október hó 24-én, mely 19-926 mértföldnyi hosszúságit vonal átlagos számifással annyi, mintha az első megnyitás napjától fogva az év végéig 13-6 mértföldnyi vonal lett volna forgalomban. 1871. évben az elsö vonalrész megnyitása napjától, tehát 1871. évi junius bó 25-től ugyanazon évi deczember hó 31-éig az üzleti bevétel: 305,929 frt Cl kit; az üzleti kiadás: 272,026 frt 83 krt; az üzleti felesleg tehát: 32,902 frt 78 krt tett ki; mely annyi, mint az üzleti bevétel 11 %-a. 1872. év folyamán a következő vonalrészek adattak az üzletnek, u. m.: S.-a.-ujhelyd.-mihályi 2-109 mértföld január hó 7-én, Szathmár-bustyaházi 10-485 „ junius hó 16-án, S.-a.-ujhely-csapi 5-642 „ augusztus hó 25-éu, Csap-ungvári 2-817 „ augusztus bó 25-én, Csap-királyházi 11-135 „ október hó 24-én, Bustyaház-m.-szigeti 4-646 „ deczember bó 4-én, Bátyü-munkácsi 3-512 „ deczember hó 4-én, Újhelyi összekötő vonal 0-227 deczember hó 4-én, összesen 40*473 mértföld, mely eredményt
