Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút
Magyar északkeleti vasut-tíirsulat. 163 A fent elősorolt részvonalak elsejét a kormány annak tényleges megnyitása napjától kezdve állami kamatbiztositás élvezetébe lépni engedte, azon okból, mert — tekintettel a csap-újhelyi vonalnak azzal egyidejűleg történt megnyitására s ennek következtében az ungvári vonalnak a magyarországi vasúthálózattal lett tettleges összekötésére, — ezen vonalnak korábbi megnyitása legföképen az ungvári kincstári uradalom érdekében feküdt. A 2. pont alatt felemlített nyiregyliáza-kisvárdai vonalrész a kormány által nem részesittetett hasonló kedvezményben; a miért ezen vonal — a körülfekvő érdekeltség hangosan nyilvánult közkívánata folytán a többi vonalak megnyitása napjáig, vagyis 1873. február 4-ig — kamatbiztositás nélkül is megnyittatott a magas kormány hozzájárulásával, s egyelőre kettőztetett díjtételek alkalmazása mellett; csakhogy e módon legalább az időközi kamatok s egyéb a pálya fen tartására szükséges kiadások lehetőleg fedezve legyenek. A nyiregyháza-ungvári vonal felülvizsgálata 1873. május hóban tartatott meg, s az 1873. évi 11227. számú-ministeri rendelet által május 9-ike tűzetett ki azon középszámitású nap gyanánt, melytől kezdve a jótállási idő az egyes munkanemek és szállítmányokra nézve számítandó. A vonal pótfelülvizsgálata már szintén megtartatott, még pedig november hó utolsó napjaiban s coustatálva lett a felülvizsgálati hiányok legnagyobb részének tettleg eszközölt helyreállítása. Az engedélyokmány értelmében a nyiregyháza-ungvári vasútvonal a tiszavidéki vasút nyíregyházai állomásából kiindulva, Csapon át Ungvár városig mint végállomásig, és a zúgó csatornáig kiterjesztve volt vezetendő. Keresztülvonul tehát — egészben véve az egyenestől kevéssé eltérő vonalban húzódva — a terményekben gazdag szabolcsmegyei Nyírségen, és eléri Zsurknál Ung megyét; képezvén Csap mellett — a Tiszának lehetőleg kedvező ponton áthidalása és a csapi pályaudvarnak a fővonal által meghatározott fekvése miatt — némely nagyobb elhajlást. A földszint részint egészen sík, részint átvonuló kisebb-nagyobb homokbuczkáktól egyenetlen. A vasút hossza a kormány által 1875. évhen véglegesen 12,381 mértföldben állapíttatván meg, az alaptőke 4.952,500 frtra helyesbittetett, s ezen összegre 15 részvény és 15 kötvény visszavásárlása és megsemmisítése által leszállittatott. c) Mindkét vonalra vonatkozó adatok. A mint már fennebb is említtetett, a pálya építésének kivitele alatt a helybenhagyott tervezetektől több rendbeli eltérések szükségeseknek mutatkoztak, igy nevezetesen több hidat nagyobb nyilással és állandó szerkezettel kellett helyreállítani s a legenye-mihályi közös pályaudvaron is több munkák voltak teljesitendők, valamint a gabnaszíneket is, eltéröleg az engedélyokmány határozatától, talaj 11*
