Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

150 Magyar északkeleti vasut-tíirsulat. 192 kiterjedésében üzletbe vétethetvén, 1873. évi juliusbau felülvizsgáltatott. Miután 1873. évi tavaszszal különösen a mislyei pályaudvarnál, úgyszintén a szalánczi pályaudvar közelében fekvő töltésűéi előfordult csúszások legyőzésében sikertelen fáradozások történtek: elvégre itt is, mint már korábban egyebütt előfordult csuszászoknál történt, kisebb pálya-áthelyezések lettek elhatározva, melyek a jóváhagyás kinyerése után, a nyár folytán eszközlésbe vétettek. Időközben a felépítmény is tökéletesen elkészült,- a töltések Legenye-Mihályitól kezdve egész a Ronyva utvezetékig behomokoltattak és végre az egész vonal a Hernádtól kezdve bekavicsoltatott. Különös nehézség mutatkozott még a szalánczi pályáiul várbeli vizállomás kútjának építésénél, hol egy évi munka után 7U mtr. mélységben sem találtatott elegendő vízmennyiség. Ezeu vízhiány kellőképem pótlásáról egy körülbelül 100 mtr. hosszú és D/a • mtr. keresztmetszésü vizgyüjtő tárna előállitása által van gondoskodva. Kassa—Legenye—Mihályi, mint az északkeleti vasút utolsó vonalrésze, elvégre 1873. évi október 22-én adathatott át a közforgalomnak, s már a következő hónapban felülvizsgálata is foganatosíttatott. A vasút hossza a kormány által 1875. évben 64' 1223 mértfölddel véglegesen megállapittatván, az alaptöke 46.937,500 frtra helyesbittetett s további 509 részvény s 509 elsőbbségi kötvény kibocsátása által kiegészíttetett. b) A nyíregyház—ungvári 11 -od rendű vasútra vonatkozó adatok. Már az ötvenes években átalánosan elismerve lett egy oly vasúti vonalnak nagy fontossága, mely Magyarország fában szűkölködő alföldi rónáit a dúsgazdag erdőségekkel biró ungvári kincstári uradalommal összekötné; és egyedül azon nemzetgazdászati nézeteknek, melyek ekkor általábau vasutaknak államköltségen való épitése ellen irányultak, lehet tulajdonítani azt, hogy ezeu vasúti összeköttetés, melynek létesítése a nevezett erdőségek jövedelmezőségét nevezetesen emelni képes leendett, — és a mely egyszersmind az ország nagy részére nézve valódi áldássá alakulandott — egyelőre feledékenységbe merült. De a magyar kormány ezen vasúti összeköttetés létesítését kezdettől fogva el nem odázható feladatául tekinté, s a magyar országgyűlés az 1868. XL1X. t.czikk által egy Ungvárról Nyíregyháza felé vezetendő összekötő vasút épitését elvben kimondván, egyidejűleg ezen vonal kiépítésére mértfóldenként 100,000 frtuyi állami segélyt biztosított. Ezek következtében még ugyanazon évben megnyerte Bernáth S., báró Vécsei J., Czobel A. stb. urakból alakult consortium az elöeugedélyt — miután részökre az emiitett állami segélyen felül még