Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút
innpyiir « ihmvkh t»ui-uksiih(. j d^ Ennek következtén a munkálatok idövesztés nélkül egyelőre saját kezelésben, vagy kisebb alku mellett tovább folytattattak; de kevés időre a vizválaszték mellett és a ltonyva áthidalásánál teljesítendő nagy munkák ismét alvállalkozókra bizattak. 1871. év végén az épitési nehézségek lényegben még öszpontosultak: a Ronyva-völgy áthidalásában Szilvás-Újfalunál és az itt beépitendö három 5 méter nyílású boltíves műtárgyban, melynek alapja csak részben, s mint később kitűnt, nem elegendő szilárdsággal volt lerakva; — továbbá a vizválasztéki bevágásban Szaláncznál, és a Hernád, Tarcza és Osva folyókon építendő nagy hidakban; végre a kassai pályaudvar terjedelmes nagyobbitási munkálatában. Az alvállalkozó változtatása folytán a Ronyva-völgyi áthidalás és a vizválasztéki bevágás munkái kedvező fordulatot vettek ugyan, de az épités elöhaladása az itt, valamint sok más bevágásoknál és magas töltéseknél tél óta előfordult csúszások által, az 1872. év egész folyamában nagyon akadályoztatott. Ezen csúszások és a velők egy ily nagy terjedelmű boltíves műtárgyra nézve összekötött veszély arra birták a fővállalatokat, hogy a Ronyvavölgy áthidalására a tervezett és már munkában lévő boltíves műtárgy helyett, még 1872. év tavaszán egy 100 méter hosszúságú vas szerkezetű utvezetéket (viaduct) hozzon javaslatba. A kinyert jóváhagyás után ezen utvezeték azonnal munkába vétetett, és — a vasból készült felszerkezet kivételével — még 1872. évben el is készíttetett. A földmunkák — kivéve a mindig újra előforduló csúszásokat — az 1873. év kezdetén mind legyőzettek; a felépítmény a vízválasztóktól kezdve egész a kozmái megállapodási helyig az egész vonalon kinyujtatott, és a kavicsolás a kassai pályaudvartól fogva mintegy három mértföldre részben bevégeztetett. A fennemlitett ludak építésének munkábavételét 1871. évi julius végéig a kormánynyal folytatott tárgyalások gátolták. A fahidaknak tapasztalás által igazolt rövid tartóssága, s ama bizonyos kilátás, miszerint azokat rövid időn teljesen át keilend alakitni, az épitési fővállalat e részbeni kezdeményezése folytán arra birta az északkeleti vasút igazgatótanácsát, hogy 1871. évi májusban javaslatot terjeszszen a kormányhoz, mely szerint, eltéröleg az engedély-okmány határozataitól, a kassa-ujhelyi vonalon a Hernád, Tarcza és Osva folyókon építendő hidak — a felmerülő többköltség megtérítése, illetőleg az épitési alap megfelelő felemelése mellett — ne ideiglenesen fából, hanem mindjárt végleg kőből és vasból készíttessenek el. A Hernád- és Tarcza-liidak melletti szabályozási védmunkálatok cz időben folyamatban voltak. A kassai pályaudvar teljedelmes uagyobbitását és az emelendő új építményeket, minek teljesítése az északkeleti és kassa oderbergi vaspályákat hasonló részben illette, — megfelelő pénzbeli kárpótlás mellett — a kassa-oderbergi vasút épitési fövállalata egyedül vállalta magára; s ezen pályaudvar már az 1872/3. évi télen egész
