Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút
190 Magyar ő szn kkcleli vasút-társulat. kemény tél és a hegyekbeni nagy hóesés következtén beállott tavaszi árvizek hosszabb időre megakadályoztatták ugyan az alapozási munkák megkezdését az állandó hidaknál; de ezen időköz a hid oszlopok alapozásához szükséges anyagok és gépek beszerzésére, s használatra való előkészítésére szorgalmasan felhasználtatott. A hosszümezői Tisza-hid czölöpözésénél előre nem látott akadályok merültek fel, melyek a munkát tetemesen megneheziték s késlelteték. Az Iza-hid szilárd épitése a felmerülendő többköltség megtérítése mellett, a fővállalat által csak 1871. évi nyáron hozatván javaslatba, e miatt az épités megkezdése egész 1871. évi őszig elhúzódott. Ezen épitési müvek eddigi előhaladásából már 1872-ik év elején meg lehetett győződni arról, hogy azok minden erő és eszköz felhasználásával sem fognak szeptember hó előtt elkészíttethetni; hogy pedig befejeztetésök után a vonal minél gyorsabban a forgalomnak átadathassék, elhatároztatott: miszerint a hidak épitőhelyei közt fekvő egyes vonalrészek időközben forgalomképes állapotba helyeztessenek. Ezen munkaterv keresztülvitelét e vonalon elősegité azon körülmény, hogy a pályatest közvetlen közelében mindenütt bömennyiségü kavics találtatott. Miután a hidak 1872. évi őszkor a forgalomnak átadattak, a vonal megnyittatott, és pedig — tekintettel más sokkal könnyebb vonalrészekre, — csak kevés túlhaladásával a megnyitásra kitűzött határidőnek. Kevéssel a forgalom megnyitása előtt Hosszúmező és Sziget közt nagy akadályul szolgáló hegyoldalcsuszások álltak be, melyek idővel oly veszélyes kiterjedést nyertek, hogy két helyen a pályának csekély áthelyezése vált szükségessé. A bustyaháza-szigeti vonal felülvizsgálata egyszerre vétetett foganatba a királyháza-csapi vonal felülvizsgálatával 1873. évi májusban, s tekintve e vonal nehézségeit, aránylag kedvező eredménynyel. A nagy kiterjedésű műhely-pályaudvar épitését S.-A.-Ujhelyen illetőleg felemlítendő: hogy még csak 1871. évi tavaszkor kezdetett meg a térmagaslat feltöltése, de a felépítmények még munkába nem vétettek, ámbár a gépek alkatrészei és egyéb a műhely felszereléséhez^ tartozó tárgyak meg voltak szerezve. A műhely-pályaudvarnak tökéletes elkészítése és a forgalomnak megfelelő felszerelése igénybe vevé az egész időt 1873. évi nyárig, s a felülvizsgálat megejtése után, csak 1873. évi juliusban vétetett üzletbe. A kassa-legenye-mihályi vonalon Dr. Strouszberg fővállalkozósága idejében teljesített munkák — tekintve a nevezetes akadályokat és a már lefolyt IY2 évi épitési időt, — jelentéktelenek valáuak. A hosszabb időt igénylő nagyobb munka-tárgyak — kivéve a Szaláncz melletti vízválasztókon létező nagy bevágást — még most sem voltak megkezdve. Ezen vonal egész épitési mibenléte teljesen igazolta, hogy eddigi alvállalkozója ily terjedelmes feladatnak sehogy sem képes megfelelni, s az uj fővállalat jónak látta ezen gátló szerződési viszonyt lehető gyorsan felbontani.
