Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

Mngyur V/ukkt-leti vasut-társtflat. 153 1872. évi május l-re kitűzve. De a munka lassú haladása ezen vonalnak szándékolt részenkénti megnyitását fölöslegessé tevé, és miután mind a tiszai főhid, mind az ártér-hid Tekeházánál még a nyáron elkészült: az egész királyháza-csapi vonal 1872. évi október 24-én a közforgalomnak átadathatott, miáltal a közlekedés Szerencs és Sziget, illetőleg Debrcczeu közt helyreállíttatott. Az 1872/3. év telén Borsa közelében, Bátyú és Csap közt, néhány csekélyebb töltés-csuszás fordult elő; dc ezáltal a közlekedés legkisebb akadályt sem szenvedett. A csap-királybázai vonal felülvizsgálata 1873. évi májusban vétetett foganatba. A bátyu-munkácsi szárnyvonalon az épitkezési munkálatok Dr. Strouszberg idejében még igen jelentéktelenek voltak, s — a beszerzett anyag kivételével — csakis kevés földmunkára és néhány kisebb bid építésére szorítkozott. E vonalon azonban a munka aránylag oly könnyű volt, bogy annak befejezése 1871. évi október l-ig, mint előirányzott megnyitási határnapig, némi erőfeszítéssel .meg is történhetett volna. Habár mindaddig, mig a csatlakozó vonalok el nem készültek, e vonal kész kiállításának értelme nem volt, mivel annak korábbi megnyitására gondolni sem lehetett: mégis várható volt, hogy a bátyu-munkácsi szárnyvonal a királyháza-csapi vonallal együtt, egyszerre fog a közforgalomnak átadatni. Ez azonban csak 1873. évi deczember elején, — tehát mintegy 1

x/á hónappal későbben — vált lehetségessé, miután az 1871. év tavaszán 9 havi tartamra előirányzott épitési batáridő 14 hónappal túlhaladtatott. A bátyu-munkácsi szárnyvonal felülvizsgálata, a királybázaesapi vonaléval egyidejűleg, 1873. évi májusban foganatosíttatott. Felemlítendő még, bogy a bátyu-munkácsi vonalnak 1872. évi deczember 4-én bekövetkezett megnyitásával egyszersmind a s.-a.ujhelyi összekötő ív is a forgalomnak át lett adva. A bustyaháza-szigeti 4

1/« mértföld bosszú vonalrész befejezésére, az 1871. évi februárban tartott értekezletek alkalmával, 1872. évi május 1 -je tüzetett ki határuapui, mely első sorban a Talabor, Taracz, Tisza és Iza folyókon keresztül építendő nagy hidak kellő időbeni elkészültétől függött. Mindezen fontos és sok időt igénylő építmények — eltekintve az anyag egy részének beszerzésétől és az építendő bárom állandó hid alapozási hengereihez, valamint a tartányok szerkezetéhez szükségelt vas-alkatrészek átszolgáltatásától — még 1871. évi tavaszkor nem voltak megkezdve. A vonalnak Szigeth közelében fekvő azon részére nézve, — melyben a Kabala Csárda melletti mély szik la-bevágás, az Iza-hid, s az ezzel kapcsolatos magas töltés és szigetbi pályaudvar foglalvák — a helybenhagyott tervezet csak az imént érkezett le a kormánytól, s itt az épitési munkálatok még meg sem kezdettek. Az uj fővállalat nem is hagyá figyelmen kivül azon nehézségeket, melyek ezen vonal épitési eröszakolásáuak ellentálltak. A