Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

választás, mint a Szomotor és Csap közt majdnem mindenütt nem biztos talajból készült pályatöltést a Szomotor melletti bevágásból vett homokkal beágyazni. E czélra 1871. évi juliusban a Bodrogon keresztül egy ideiglenes hid építtetett, melyen a forgalmi eszközök a Csaptól egész a Bodrog-hidig már elkészült vágányra eljuttathattak. A bchomokolás 1871. év őszéu kezdetett meg, de ezen munka, valamint a Bodrog-kid épitése is az illető alvállalkozónak deczember elején történt csődbejutása folytán egy ideig egészen fennakadt. Végre 1872. évi februárban annyira haladt a Bodrog-Ilid, hogy azon a vágány lerakása megtörténhetett, mi által a kavicsolás Ujhely felől lehetővé vált. Mielőtt azonban ez foganatba vétethetett, szükséges volt S.-A.-Ujhely közelében egy bányát nyitni törött kavics előállítására. Időközben a Szomotor és Csap közti töltés-korona behomokolásának teljes befejezése és a vonal forgalomképes fölszerelése eszközlésbe vétetett, s végre 1872 évi juniusban a kavicsolás is erélyesen megkezdetett. A forgalom 1872. évi augusztus 25-én nyittatott meg, tebát egy évvel későbben, mint az Uniobank beléptével a határnapok meg lettek állapitva. Az ujhely-csapi vonal a szerencs-ujhelyi vonallal egyszerre, 1873. évi februárban lön felülvizsgálva, és pedig majdnem kifogás nélkül. A királyháza-bátyu-csapi vonalon 1870. évi ősztől fogva a munkálatok a fővállalat saját kezelése alatt eszközöltettek. Azon időben, midőn az Uniobank a fővállalatot átvette, a földmunkák Királyházától, illetőleg a Tiszától egész Somig, nyers állapotban, majdnem be voltak fejezve; — Som és Csap közt pedig teljes erővel megkezdettek. A kisebb műtárgyak épitése, a földmunkák kivételével, átalában egyenlőképen haladt előre; ellenben a magas építmények mindenütt még nagyon hátra voltak. Csak néhány őrház volt tetővel ellátva, s csak a beregszászi és somi pályaudvarok magas épitményei valának munkába véve. A csap-, bátyú-, t.-ujlak- és szőllősi pályaudvarok épitése körül még úgyszólván semmi sem történt. A Som és Beregszász közti felépítmény már le volt rakva, s egyszersmind intézkedés téve, hogy a Borsa-hid elkészültével, a felépítmény Beregszásztól lehető gyorsasággal a T.-Ujlak és N.-Szőllős között megnyitott kavicsbányához vezettessék, melyből az egész vonal a tekeházai Tisza-hidtöl fogva Bátyúig, kavicscsal ellátandó vala. Ezen vonal megnyitásának Királyházáról, egyik főakadályát képezé a Tiszának áthidalása Tekeházánál, melynek ismételve megváltoztatott fekvése és ivköre csak 1871. évi nyáron lett véglegesen megállapítva; ezen 420 m. hosszú faludnak épitése — kivéve az anyag részbeni beszerzését — 1871. évi tavaszig meg sem kezdetett. Ez volt egyszersmind oka annak, hogy az 1871. évi februárban, a megnyitási határnapok iránt tartott értekezlet alkalmával, egyelőre csak ezen Csaptól Beregszászig, illetőleg N.-Szőllösig terjedő vonalnak 1871. évi október 1-én történendő forgalmi megnyitása lett irányul véve, a teljes elkészítés pedig a királyházai pályaudvarig,