Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

Magyar északkelet! vasut-társulat. 147 Ezenkívül utasításul adatott a mérnökfőnüknek, hogy a havonként beadatni szokott kereseti bizonyítványok átvizsgálását kellő elővigyázattal, és a szerződés értelmében gyakorolható legnagyobb szigorral teljesítse ; továbbá, hogy a kereseti bizonyítványok összeállítását az újból kidolgozandó költségvetések alapján szabályozza, melyekben a kormány növekedett igényei, a bekövetkezhető építkezési akadályok és váratlan események, valamint a meghosszabbított határidők is kellő figyelembe veendők. Ily rendszabály mellett a kereseti bizonyítványok fölöslegei azonnal megszűntek, s e helyett a nagyobb nehézséggel járó vonalrészeknél azon megfordított eset állott be, hogy a munkálat erélyes folytathatása tekintetéből mulhatlanul szükséges volt pótlékokat engedélyezni. Ezen, épen a német-franczia hadjárat váratlan kitörése idejére esett intézkedés, a sokfelé elkötelezett dr. Strouszberget készületlenül találta. A német-franczia háború annyiban volt arra igen káros befolyással, a mennyiben a hadjárat alatt a munkálatot nemcsak pénzügyi tekintetből, hanem a munkaerő megfogyatkozása miatt is tetemesen korlátozni kellett. A Németországból nagy költséggel ide szállított iparosok kénytelenek voltak csaknem mindnyájan a hadsereghez visszatérni, s ugyanezen sors érte az osztrák-magyar és olasz hadsereg kötelékeihez tartozó munkások nagy részét is; mi által az épitkezési üzletet a legcsekélyebb mérvre kellett alászállitani. A debreczen—szatmári vonalon 1870. évi szeptember hó végével megtartott, és az épitkezési ügyek elhanyagolt állapotát kiderítő míítan-rendőri bejárás ki nem elégitő lefolyása, alkalmul szolgált az igazgatótanácsnak az erélyes beavatkozásra; ugyanazért kényszerszabály életbeléptetését helyezte kilátásba azon esetre, ha ezen tarthatatlan állapotnak minél előbb vége nein szakittatik. Az épitkezési ellenőrködés körül életbeléptetett nagyobb szigor és a jövő eshetőségek elleni biztositékképen létesíttetni rendelt külön tartalékalap ügyében tett intézkedés eljuttatta dr. Strouszberget azon meggyőződésre, hogy a pálya kiépítésére nézve jóakarattal párosult erélyt szükség tanúsítania. Azonban már 1871. év elején kijelentette dr. Strouszberg, hogy pénzereje nem engedi meg, miszerint a teljesítmények körül az eddiginél nagyobb mérvű eredményt fejtsen ki; annálfogva arra van utalva, bogy a társulat segélyére, illetőleg a tőle nyerendő előlegre támaszkodjék. Az igazgatótanács azon felfogásból indulva ki, hogy a társulat érdekében áll az épitkezési munkálat tettleges félbeszakasztását a lehetőségig meggátolni: elhatározta, hogy előleget is engedélyez a külföldről szállított sinek behozatali vámja fele részének erejéig a kormány által visszatérittetni igért összegre és a fövállalatnak az építkezés körül használt jármüveire, felszerelési czikkeire és anyagszerkészletére j olyformán, hogy ezen összegek, a társulat részéről