Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút
.Mágyar északkeleti vnsnt-társulílt. 145 •natositott közigazgatási bejárás alkalmával, a Szászfalutól Ilusztig terjedő alig 3 mértföldnyi hosszaságú szakaszra, összesen 529.5" 1 világtávlattal 18 műtárgy és bid elegendőnek találtatott. Az áradás következtében pedig, a fekszin emelésével egyidejűleg, a 18 bid világtávlatának 249.3""el, tehát 778.8 , n"re bővítése, s azonkívül 239.0 m világtávlattal még 14 műtárgy újból heigtatása lett elrendelve; ugy, hogy az eredetileg 529.5" 1 világtávlattal tervezett 18 műtárgy helyett, 1017.9'" világtávlattal 32 műtárgy építtetett; s most már az emiitett pályarész 4.5°/«-a nagy faliidakból áll. Epen úgy a Tekeháza mellett Királyháza és Szőllős között a Tiszán épült fő- ós ártéri hidnak a közigazgatási bejárás jegyzőkönyvében 330 m határozott összes belső világa 1870. évben hasonlóképen 540 m re emeltetett. A Talabor két szilárd anyagból épült hidja is egy-egy 28.2 m-es nyilással, a Taracz hidja pedig már két 28.2 m"es nyilással bővíttetett. A többi építmények befejezését a terv késedelmes megállapításán kivül még más akadályok is gátolták; s erre nézve nem lehet emlitetlenül hagyni a szabványtervek ismételve előfordult megváltoztatását, mi által különösen a pályaudvarok kiépitése lett késleltetve. Az állam által biztosított épitési töke összegének kiszámítására vonatkozó előleges tárgyalás alkalmával az átkelési pályaudvarok hossza, a vasutépitészeti igazgatóság akkori szabványainak megfelelően, a bemenő ós kimenő váltó között 450 m'el, az egész északkeleti vasút összes mellékvágány szükséglete pedig a folyó vágány 10% arányában vétetett számításba, és ezen százaléktétel vétetett fel az épitési szerződésbe, mint a mellékvágánybeli teljesítmény legmagasabb mérve. A pályaudvaroknak magas építményekkel ellátását illetőleg, a hatvan-miskolczi pálya részére akkor már megállapított szabványok és feltételek voltak szem előtt tartandók. A m. kir. vasutépitészeti igazgatóság későbbi rendeletei és az általa utólagosan alakitott szabványtervek szerint az átkelési pályaudvaroknak legalább 500—600 in. hosszaságuaknak kell lenniök, az állomási épületeknek pedig nemcsak hogy az előleges tárgyalás alapjául vett méretnél nagyobb számban és nagyobb területen, hanem azonkívül még az I., II. és III. osztályú felvételi épületeknek is földszintes helyett egy emelettel kellett épülniük. Az idevonatkozó tárgyalások az 1869. évet, és az 1870. év nagy részét igénybe vették, úgy hogy a pályaudvarokon csak ez utóbbi év tavaszán kezdethettek meg a berendezési és építkezési munkálatok. Időközben a számos, csaknem egyidőbeu megkezdett vasút építése miatt az auyagok ára és a munkabér aránytalanul felszökkent, ennek következtében az alvállalkozók nagy része kivonta magát uz elvállalt kötelezettség teljesítése alól, s már 1870. év végén a debrcczen-királyház-szigeti és királyház-csapi voualrészeken, tehát a pálya egész ho3szának csaknem kétharmadrészén saját munkaerejével folytatta a fővállalat a munkálatot. Azonban a még megmaradt Magyar vasúti évkönyv 1878. 10
