Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút
140 Magyar északkeleti vasut-társulat. 140 A máramarosi kimcrithetlen sóaknák termelésének fuvarozása, mely az északkeleti vasúton 29, illetőleg 32'5 mértföldnyi hosszuságú vonalon történik, minden körülmény közt biztos jövedelmi forrás, mely a sófogyasztás természetszerű emelkedésével folytonosan gyarapodó járadékot fog szolgáltatni. Az ungi, beregi, ugocsai, máramarosi és szatmári nagyszerű fakészlet, évek hosszú során át tömeges szállitmánynyal fogja a pályát ellátni. A kedvező években figyelemre méltó kiviteli czikket képező szabolcsmegyei rozs és szathmármegyei repcze, az éjszakkeleti vasúton a legrövidebb uton Királyházán, Csapon, S. A.-Ujhelyen és Kassán át Észak-Németországba szállítható. A bor hasonlóképen igen fontos szállítási ezikk. Nevezetesen a szathmári és majtényi állomásról nagy mennyiségben küldetik szét. A mihályfalvai állomáson adatnak fel Biharmegyének igen keresett érmelléki borai; a szerencs-ujhelyi vonal állomásain az emiitett vonal által hosszában átszelt Hegyaljának finom borai; ezenkívül nagyszőllösi, beregszászi és somi állomásokról is jeles minőségű borokat szállítanak. Nem csekély jelentőségűek a jó minőségű dohányt termelő vidékekről Ér-Mihály falván, Nagy-Károlyban és Perbenyiken feladott dohánv-szállitmányok sem. Végre megemlitendők még Nagy-Károly, Szathmár, Sziget és S.-A.-Ujbely, mint az északkeleti vasút helyi forgalmára nézve fontossággal bíró városok. Miután az engedélyesek a törvényben elősorolt kötelezettségek, s különösen az építkezés megkezdésére és bevégzésére kitűzött határidők megtartásának biztosítása végett az engedélyokmányban kiszabott félmillió forintnyi óvadékot lefizették; továbbá miután igazolták, hogy a részvénytöke 30%-ának befizetése biztosítva van : a „magyar északkeleti vasút" czég alatt engedélyezett részvényes társaságnak, az engedélyokmány szerint részökre fentartott megalakításához fogtak. A társaságnak az engedélyesek ajáulata alapján, az államkormány jóváhagyásával, báró Sennyey Pál elnöklete alatt, a ministcrium által kinevezett két taggal együtt 16 tagból megalakított első igazgató tanácsa bízatott meg, hogy az egész pálya kiépítése és forgalomba tétele után megtartandó első rendes közgyűlés idejéig a társulat ügyeit vezesse. Aztán a legelső feladat volt az igazgatást szervezni, az alapszabályokat kidolgozni, s azok megerősítését a kormánynál kieszközölni; továbbá gondoskodni arról, hogy az engedélyezett vonalak az engedélyokmányban kiszabott határidőkre kiépíttessenek. Az igazgatás élére országgyűlési képviselő Ivánka Imre hivatott meg, kezdetben mint vezértitkár, később mint vezérigazgató; a műszaki vezetés a fővállalkozó előterjesztéséhez képest, — kit az épitkezési szerződés értelmében az ajánlási jog illetett, — Schmidt Bernát mérnök-főnökre hizatott.
