Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút
Magyar északkeleti vasut-társulat. 141 Mindjárt az épitési engedély megnyerése után, már 18G8. évi julius 25-én létrejött egyfelől az engedélyesek, úgy is mint az alakulandó részvényes társaság képviselői — másfelől berlini Dr. Strouszberg Bethel Henrik földbirtokos közt a magyar északkeleti vasút kiépítésére vonatkozó azon szerződés, a melyben Dr. Strouszberg kötelezettséget vállal az iránt, hogy a társulat által, a nyert kamatbiztositék alapján kibocsátandó épitési tőkéért az egész engedélyezett hálózatot, mint fővállalkozó, egészen kiépíti, teljesen felszereli és átadja a közforgalomnak. Ezen szerződésben nem csak arra kötelezte magát Dr. Strouszberg, hogy az alsó-, felső- és magas építkezést a m. kir. vasutépitészeti igazgatóság szabályai és szabványtervei szerint teljesiti, hanem arra is, hogy a birtok-kisajátitásra, — az üzlet megindításához szükséges felszerelésre, a forgalmi eszközök beszerzésére, továbbá az időközi kamatok és az építkezési időszak alatt az igazgatási költségek fedezésére megkívántató összegeket is ő tizeteudi. A társulati töke kezelését illetőleg következő megállapodás jött létre: Miután az építkezési fővállalkozó a részvények és elsőbbségi kötvények értékesítése iránt Bécsben az Angol-Osztrák bankkal egyezményre lépett: az összes értékpapir-készlet, a szükséglethez képest igénybe vett részletekben, ezen bank rendelkezése alá bocsáttatik. Azok értékesítése azonban egy syndikatus utján eszközöltetik, és pedig a törzs-részvények 58%) az elsőbbségi kötvények pedig 71% tiszta értéken alól el nem adhatók. A mondott értékpapírok eladásából befolyó többlet az épitési fővállalkozóé. A részvények és elsőbbségi kötvények eladásából befolyó összegek kamatai, a menuyiben jövcdelmezőleg vannak elhelyezve, hasonlóképen a fővállalkozót illetik; ezek azonban az időközi kamatok fedezetéül szolgáló pénzalap számlájára az Angol-Osztrák bankhoz folynak be. A havonkénti kereseti bizonyítványok kezelése körül követendő eljárás az építkezési szerződés függelékében pontosan szabályozva volt. Az építkezési szerződés szerint a fővállalkozó részére biztosított épitési töke, mint fentebb már előadatott, a 36,600 frtnyi állambiztositék alapján, mértföldenként átlagosan 732,000 névleges oszt. írtban volt megállapítva. A 732,000 frtnyi átlagos árból az épitési szerződés és függelék szerint, a kereseti bizonyítványban egymástól elkülönítve kimutatandó egyes vonalrészekre, a megfelelő pályahosszúság arányában kiszámított főösszegek az engedélyokmányban kitűzött megnyitási határnapig esedékes időközi kamatok és közigazgatási költségek leszámítása után, a munkálatok és szállítmányok különböző rovataira, a mértföldeuként pontosan előirt egységi árak alapján felosztattak, s az épitési tökének a különböző vonalak egyes czímeire eső hányadai ily módon megállapittattak.