Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - V. Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasút
76 Búttaszék-dombovur-zákányi ( cl unaär avai) vasut-társulat. Történeti adatok. A Dráva és Duna közötti vasúti összeköttetés létesítését többen tervezték, igy nevezetesen Somsicb Miklós és érdektársai 1868. évi april hó 26-án előmunkálati engedélyt kértek s nyertek egy Dombóvártól egyfelől Kaposváron át Zákányig, másfelől Tolna és Szegszárd felé a Dunáig vagy Székesfehérvárig vezetendő gőzmozdonyú vasútra; 1869. évi május hó 11-én pedig Pongrátz testvérek kaptak előmunkálati engedélyt egy Zákánytól Kaposváron, Dombováron át Szegszárdig, Báttaszék, Mohács—Baranyaváron át Eszékig, Szegszárdtól Tolnán, Pakson, Földváron s Adonyon át Budáig építendő gőzmozdonyú vasútra; mig Bartal György és érdektársainak a Dombóvártól Tolnán át és Szegszárdon, esetleg Báttaszékre leendő meghosszabbitással, s továbbá Bonyhádon át Hidasig vezetendő gőzmozdonyú vasut előmunkálataira 1869. évi október bó 14 én adatutt meg az engedély. Bartal György és társai a tolnai, Somsicb Miklós és társai a somogyi consortium nevében működtek. E két consortium által tervezett vasútvonal folytatásául előmunkálati engedélyek adattak még: 1869. évi augustus hó 24-én Spriuger Miksa és érdektársainak a Báttaszéktől Baja, Szeged, Arad, esetleg Szegszárd, Szeged—Aradig vezetendő fö-és báttaszék—mohácsi szárnyvonalra, — továbbá a Báttaszék—Szegszárd, Bonyhád—Szegszárd— Buda, esetleg Székesfehérvárra vezetendő vonalra; — 1870. évi szeptember hó 19-én pedig Perczel Miklósnak egy Szabadkától Almásnak, Bikityinek, eshetőleg Madaras, Borsodnak, s Baján át a Dunához s onnan Báttaszékig vezetendő gözmozdouyu vasútra. — A somogyi és tolnai consortiumok később egyesülvén, a kormány velők az engedélyezési tárgyalásokat megkezdette, a mely tárgyalások sikeres befejezése alapján az 1870. évi XXXIII. t. cz. által beczikkelyezett engedélyokmány szerint az engedélyesek, u. m. gróf Somsicb Imre, Bittó István, mint a somogyi, Bartal György és Perczel Béla, mint a tolnai consortium meghatalmazottjai jogot nyertek egy a kanizsa—barcsi vonal zákányi állomásától Csurgón, Kaposváron, Dombováron át Bonyhád és Hidas közt Báttaszékig vezetendő mozdonyvasut építésére és üzletére. A pálya alépítménye egy vágány számára volt előállítandó. Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy az évi tiszta jövedelem mértföldenként 90,000 frtot ezüstben felülhalad, akkor az engedélyesek, azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek minden kártalanítás nélkül egy második vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybe vétele ideje alatt a második vágány lerakása csak külön egyezség alapján követelhető. A pálya al- és felépítménye, mindeu alkatrészeinek, épületek, pálya-elzárás, jelzések előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál való elrendezésére nézve, nemkülönben az állomások berendezésénél azon szabványok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendű (Miskolcz—Bánréve) vonalakra nézve mcgállapittattak. Az engedélyesek köteleztettek 14 nap alatt, az engedélyezési törvény hatályba
