Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - IV. Bánréve-nádasdi vasút

CS Bánrőve-nádasdi vasut-társulat. réteg legyen. A mtiépitmények és épületek kivétel nélkül fából állíthatók elő. A vágány szélessége egy méternél keskenyebb nem lehet. A sínek folyó méterenként 25 vámfontnál könnyebbek nem lehetnek. A jelzés mellőzhető, de ha vonatkeresztezések fordulnak elő, akkor kötelesek az engedélyesek egy üzleti távirdát felállítani, melyen az állomások közti távirdai jelzés eszközölhető legyen. A m. k. államvasutak bánrévei, közösen használandó csatlakozási állomásán kivül legalább 4 állomás állítandó elő. Az üzleti eszközök szerkezetének megállapítása a kormánynak tartatik fenn. A mi a teljesitendö munkálatok mennyiségét illeti, kötelesek az engedélyesek az általuk építendő vonalakat és állomásokat oly módon előállítani, miszerint megfeleljenek egy czélszerííen és gazdaságosan kezelt üzlet igényeinek. Az engedélyesek köteleztettek a részletterveket az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától, vagyis 1870. évi augustus hó 10-töl számított 3 hó alatt a kormányhoz felterjeszteni s az építést a tervek jóváhagyása után azonnal megkezdeni, s a vonalat ugyancsak az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva egy és félév alatt a forgalomnak átadni. Minden irányban legalább egy vonat indi tandó naponként. A fuvarbér vámmázsa és mértföldenként osztálykülönbség nélkül 2

2/io krban állapittatik meg s az egyedül bankértékben számitható. Ezen árszabás a kormány engedélye nélkül sem feljebb nem emeltethetik, sem pedig le nem szállittathatik. A kormánynak joga van a fuvarbórt azon esetben újra szabályozni, ha a vaspálya tiszta jövedelme a befektetett egész tőke 7

1/2%~ját felülmúlja. Az engedélyeseknek jog adatott részvény-társaságot alakítani s a szükséges pénzek beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló részvényeket kibocsátani. Az engedélyezett vasút felépítésére és kellő berendezésére szükséges töke 529,100 frthan, vagyis mérföldenként 143,000 frthan bankértékben állapittatik meg, melynek 2/s része értékéig A) s 1/

3 része értékéig B) betűvel jelölt részvények bocsáttatnak ki; s a B) betűvel jelölt részvények a kincstárnak fognak az általa folyóvá tett segélyösszegek arányában átszolgáltatni. Ugy az A) mint a B) sorozatú részvények teljes névértékben bocsáttatnak ki. A vasút létesítése czéljából az engedélyesek az 1868. évi XL1X. t.-cz. 2. §-a értelmében államsegélyben részesülnek, mely segély azonban a megállapított épitési és fölszerelési egész tőkének Y

3 részét fölül nem haladhatja. Az államsegély a vállalat által koronként tényleg befektetett pénzösszeggel aránylagos részletekben szolgáltatandó ki. A vasút tiszta jövedelméből mindenekelőtt az engedélyesek által befektetett tökének, vagyis 352,733 írtnak 7'/ao/g-os kamatjai fedezendők, s az állam az általa nyújtott segély után kamatot mindaddig nem húz, mig a tiszta jövedelem az engedélyesek által befektetendő tőke 7V2

0/°-tóli kamatját meg nem haladja. Az összes befektetési töke 7V«°/o-ob kamatjain felül mutatkozó tiszta jövedelem, s illetőleg a felülosztalék feléből megtérítendők azon 7

1/2%-09 kamatok, melyek a korábbi lizletévekben a vasút tiszta jövedelméből fedezésüket nem találták. Ezen megtérítés előbb az A), másod sorban pedig a B) részvények elmaradt kamatjai törlesztésére fordítandó.