Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

VIII. „MAN” licenc szerinti négy- és hathengeres dízelmotorok és ezekkel épített különféle gépkocsik és autóbuszok 40

Ezen második sorozatú ,,Botond" terepjáró gépkocsik valamivel nagyobb teljesítményű (70 LE), centrifugáiszivattyús kényszer körforgású vízhűtős motorral, egyébként azonban az első sorozattal azonos szerkezetű és méretezésű hajtó- és futóművel, valamint felépítménnyel készültek. Különös előnyt jelentett ezen hazai szerkesztésű és gyártású terepjáró gépkocsiknál az a körülmény, hogy kiváló futóképességük és megbízható üzemükön kívül a karbantartáshoz, javításhoz és pótláshoz alkatrészek és csereagregátok kellő mennyiségben — részben a két szerelő gyárban, de főként a „Rába" szerviz műhelyében — mindenkor rendelkezésre állottak. Ugyancsak a „Rába AFi" és az ebből kifejlesztett „Rába Super" gépkocsik kiváló üzemi tapasztalatai késztették a HM-et az 1942. év folyamán arra, hogy a polgári célra kialakított „Rába K III" típusú, 65 LE-s motorral bíró 3 tonnás tehergépkocsiból (amelyből mint polgári jármű 65 db készült) nagyobb mennyiséget rendeljen meg; miután a HTI (Haditechnikai Intézet) közreműködésével ugyancsak alapos próbautak megtétele után ezek katonai célokra kifogástalanul beváltak. Jóllehet a gépkocsik gyártása „Maros" elnevezés alatt nagyobb sorozatban, mind a MÁVAG-ban, mind pedig a győri gyárban megkezdődött, részben a „Botond" terepjárók, részben a páncélkocsik (lásd a IX. fejezetet) gyártása miatt, csak mérsékelt darabszámban (350 db) kerültek átadásra. A sorozat további gyártását az 1944. év tavaszán bekövetkezett légitámadások okozta rongálódások és az ezt követő széttelepítés, később pedig az anyagok és szerszámgépek nagymérvű külföldre való kényszerű szállítása akadályozta meg. Ezen gépkocsik 70 LE-s motorral, de egyébként azonos rendszerű hajtó- és futóművel, valamint felépítménnyel készültek, mint a „Rába AFi", illetve a „Rába Super", azonban a hasznos terhelésnek megfelelően erősebbre méretezett és nagyobb rakfelületű szekrényekkel. A „Botond" műszaki adatait a típustáblázat 25., a „Maros"-ét a 26. rovata tartalmazza. VIII. „MAN"-LICENC SZERINTI NÉGY- ÉS HATHENGERES DÍZELMOTOROK ÉS EZEKKEL ÉPÍTETT KÜLÖNFÉLE GÉPKOCSIK ÉS AUTÓBUSZOK A korábbiakban ismertetett különféle gépkocsik és mezőgazdasági gépek kizárólag négyütemű benzin-, motalkó-, peróleum- és szívógázüzemű motorokkal készültek. A fejlődés folyamán mindinkább előtérbe jutott a nyersolajüzemű dízelmotorok gyártása, illetve alkalmazása. Ebből a célból az 1936. évben a Rima érdekeltség alá került Waggongyár a német acélgyárak érdekszférájába tartozó MAN nürnbergi gyártól megvette a világhírű MAN-rendszerű négy- és hathengeres gépkocsi dízelmotorok gyártási jogát; éspedig az 1937. évben a D 0534 típusú 65 LE-s négyhengeres és a D 0530 típusú 80 LE-s, valamint a D 1040 típusú 100 LE-s hathengeres egységeket. Ezen motorok közvetlen befecskendezésű melléklégkamrás rendszerű égéstérrel épültek (37. felső ábra). A négyhengeres típusból 25 db, a hathengeresekből 50—50 db készült el. A különleges szürkevas ötvözetből 40