Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

V. A „Rába” kistraktor és a „Rába Mindenes” egyetemes vontató 28

Ezen szempontokat figyelembe véve, Herlicska professzor és Frey Ottó főtanácsos közös előírásainak megfelelően került tervezésre, majd gyártásra a „Rába" kistraktor, amelynek kéthengeres, levehető hengerfejű motorja benzin- vagy petróleum üzemre volt alkalmas. A függő szelepeket himbák és tolórudak közvetítésével a motorházba ágyazott bütyköstengelyről vezérelték. A ventillátor és a vízhűtő, valamint a vízszivattyú megfelelő hűtést, a fogaskerék-rendszerű olajszivattyú nyomás alatti körforgó kenést biztosított. A motor gondosan szűrt és előmelegített levegőt szívott, az üzemanyagadagolásról Pallas-porlasztó, a gyújtásról és világításról csappantyúval ellátott Bosch-mágnes gondoskodott. A motor fordulatszámát beépített regulátor határolta. A száraz lemezes tengelykapcsoló, valamint a lábfék a motorházzal és az acélöntésű hajtóműházzal volt egybeépítve. A hajtómű-előtét homlokfogaskerekekből és cserélhető kúpkerekekből állt. A differenciálmű — ugyancsak a hajtóműházba építve — kúpkerék rendszerű volt, és a két féltengely kúpos végére illeszkedtek az acélöntésű járókerekek, melyek szükség esetén cserélhető evolvans kapaszkodókkal is bírtak. A bronzperselyeken forgó mellső kerekek és a csuklós mellső tengely a jobb oldali, utánállítható csigarendszerű kormányművel voltak összekötve. A bütyköstengely bronzperselyekben, a forgattyústengely és a hajtórudak fehérfém bélésű csapágy csészében, míg a jármű valamennyi pormentesen tokozott tengelye golyós-, illetve görgőscsapágyakban forgott. Ezen mezőgazdasági egyetemes vontató és hajtó traktor legnagyobb elő23. ábra. „Rába Mindenes" kistraktor (1934) 29