Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

I. Előzmények - A Sugár út építése és viták tömegközlekedéséről

Közmunkák Tanácsának tevékenysége folytán nagyszabású városrendezés kezdődött, amelynek során a városi közlekedést elősegítő létesítményekkel is gazdagodott fővárosunk. 1872ben elkészítették Pest, 1876-ban Buda szabályozási tervét. E szabályozás keretében kiszélesítették a belső körutat, a Váci, Kerepesi (Rákóczi), Üllői utat, Hatvani utcát (Kossuth L. u.), kialakították a budai belső körutat, megépítették a Sugár utat (Andrássy, majd Népköztársaság útja) és a Nagykörutat. 1872—76 között elkészült a főváros második állandó Duna-hídja, a Margit-híd. A Fővám téri hidat (Szabadság híd) 1896-ban adták át a forgalomnak. A SUGÁR ÚT ÉPÍTÉSE ÉS VITÁK TÖMEGKÖZLEKEDÉSÉRŐL Témánk szempontjából döntő a Sugár út létrehozása. Építésével már 1870-től foglalkozott a Közmunkatanács. A Közmunkatanács létrehozásáról szóló törvény

2 3. §-a értelmében a tanács egyik feladata „a fővárosban, az ipar és kereskedelem központján, az áruforgalom könnyítése s a már gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegészségi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonalaknak" nyitása. Az egyes városrészeket összekötő körutakat és a városközpontból kiinduló sugárutakat kellett létrehozni. A meglevő régi sugárutak (Váci, Kerepesi, Üllői, Soroksári út) nagyobbrészt országutak ill. azok folytatásai voltak. Az ebben az időszakban fejlődő Terézváros „sugárútja" a Király utca nem volt képes az egyre növekvő közlekedési és kereskedelmi igények kielégítésére, emellett a belvároshoz sem kapcsolódott közvetlenül. A Terézváros ez idő tájt rendkívül túlzsúfolt, egészségtelen körülmények között levő városrész. Az új sugárút szorgalmazóinak egyik célja éppen az volt, hogy „a főváros ezen legtömörebben lakott s ennélfogva legegészségtelenebb részében, egy széles utat nyitni, melyen át abba világosság és friss levegő vezettessék... "

3 A Közmunkatanács másik célja volt a létesítendő sugárúttal a főváros szivét Pest csaknem egyetlen pihenőhelyével, a Városligettel összekötni, egyben a város szépségét is emelni e díszút jellegű széles, impozáns úttal. A Sugár út kialakítására négy terv született. Ezek mindegyike számolt a már adott lehetőségekkel, így nem javasolta az 1850—60-as évek egyik legnagyobb szabású építkezése eredményeképpen megalkotott Bazilikának a lebontását, ezért nem teremthettek közvetlen kapcsolatot a Lánchíddal.

4 A megvalósított terv a Fürdő utcán (József A. u.) át kapcsolta össze a tervezett utat a Láncaiddal. A Sugár út létesítésének javaslatát a képviselőház 1870 dec. 16—17-én tárgyalta, hosszú vita után 231 szavazattal 60 ellenében megszavazták. Ellenzői többek között arra hivatkoztak, hogy sürgősebb és égetőbb szükség van a Duna-part rendezésére, közraktárak építésére, új Duna hidakra, utcakövezésre stb., mint luxus út építésére. Az út létesítése mellett szólalt fel Tisza Kálmán is, aki elmondta, hogy a tervezett utat szegélyező díszes palotákat és bérházakat magánerőkből fogják építeni, a Közmunkatanács csak a megfelelő széles útról gondoskodik, hogy „ez luxus, azt csak az esetben ismerném el, ha bebizonyítanák, hogy a tiszta levegő luxus." Az út kivitelezésére kötött szerződésben a Közmunkatanács előírta, hogy azt 5 év alatt meg kell építeni. Az 1873. évi pénzügyi válság azonban kedvezőtlenül hatott az addig lendületes ütemben folyó munkákra, az átadás határidejét két évvel meghosszabbították.

5 1876ban a magánvállalkozók nem tudva eleget tenni vállalt kötelezettségeiknek, felbontották a szerződést a Közmunkatanáccsal, az építés befejezését már a tanács maga bonyolította. A Sugár út, amelynek építése (a kisajátítási költségek nélkül) 1,137 762 frt-ba került, 1876 aug. 20-ra elkészült. Ekkor már negyven új épület sorakozott vonalán. Sok problémát okozott a Sugár út burkolata. 1874-ben egy magánvállalkozóval (Norris) kötöttek szerződést 2. 1870. évi X. tc. 3. Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1876. évi munkájáról, Bp. 1877. 12. p. 4. Vö. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest, Bp. 1931. 142. p.; FKT hív. jel. 1870. és 1871.évi működéséről Bp. 1872. 5—13. p. 5. FKT hív. jel. 1873. évi működéséről, Bp. 1874. 11—17. p.; FKT hív. jel. 1874. évi működéséről, Bp. 1875. 9—16. p