Csillag Miklós - Varró József: „Franz I” a Császári-Királyi Szabadalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság első gőzhajója (A Közlekedési Múzeum Közleményei 3. Budapest, 1968)

A „FRANZ I" nevű gőzhajó megszületésének és további sorsának története

Andrews és Prichard a legnagyobb támogatást báró Puthon Johann Babtisttól, Ausztria egyik vezető nagyiparosától kapta; nevezett nagy fonodák tulajdonosa volt Teesdorfban és nagy megértéssel viseltetett a technika fejlődése iránt. Élére állt a vállalkozásnak és sikerült felkeltenie a legjelentősebb bankárok, nagykereskedők és gyárosok érdeklődését. 1829 elején tájékoztatót köröztek, mely Dunai gőzhajózási társaság alapításához részvényjegyzésre szólított fel. Az alaptőkét 100 000 forintra tervezték, felosztva 200 darab 500 Ft értékű részvényre. A részvényjegyzés jól ment, az alapítók között szerepeltek az Udvar, a születési- és pénzarisztokrácia legjelentősebb személyei. Az angol követ, Lord Cowley sem hiányzott a támogatók sorából; feltehető, hogy nem csupán két földije iránti érdeklődésből vett részt, hanem inkább azért, mert felismerte az új közlekedési lehetőség nagy politikai jelentőségét; ezzel ugyanis egyszerűbb és rövidebb összeköttetés adódott Konstantinápolynak, ahonnan a Bagdag-Basra felé irányuló angol-indiai postajárat kezdődött [6]. Az 182c. március lyán megtartott alakuló közgyűlésen megalapították a részvénytársaságot. A Társaság - a 125 éves évfordulója alkalmából 1954. évben kiadott történeti összefoglalása [7] szerint - az Első Dunagőzhajózási Társaság (Erste Donau-Dampfschiffahrts Gesellschaft) cégnevet kapta. Ugyanezen kiadvány 19. oldalán látható az 1830. évben kibocsátott részvény fotókópiája, amelyen a következő cégszöveg áll: K. K. Priv. Erste Donau-Dampfschiffahrts Gesellschaft, magyarul: Császári-Királyi Szabadalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság. Gonda Béla „A magyar hajózás" c. könyvében [1] a 23. oldalon azt írja, hogy a Társaság megalapításakor a következő nevet kapta: Első Osztrák Dunai Gőzhajózási Társaság. A Társaság által 1937. évben, az osztrák szakaszon megkezdett gőzhajózás 100 éves évfordulója alkalmából kiadott könyv [36] 33. oldalán található 1837. évi menetrend-hirdetmény fotókópiáján K. K. Priv. Donau-Dampfschiffahrt felirat látható. Mindezeket összevetve, leghitelesebbnek az 1830. évi részvényen levő szöveget tartjuk, s ezt használjuk jelen tanulmányunk címszövegében is. E közgyűlésen elhatározták, hogy a hajóépítéshez szükséges pénzösszeg fedezésére a jegyzett részvények értékének 20%-át rövidesen befizetik, s egy öttagú bizottságot választottak azzal a megbízatással, hogy készítse el a Társaság alapszabályait és az Andrews és Pricharddal kötendő szerződést. A még mindig fennálló ama bizonytalanság miatt, hogy vajon a tervezett gőzhajó megfelel-e majd a szabadalomban előírt feltételeknek, elhatározták, hogy az építendő hajót először a két tervezőnek bérbe adják. Ha a hajó alkalmasságát bebizonyítja, megfontolás tárgyává lehet tenni azt, hogy a két ajánlattevőtől átvett szabadalmat a Társaság saját kezelésbe vegye. Ez az óvatos elő-