Szekeres József: Ganz Ábrahám és a magyar közlekedési technika (A Közlekedési Múzeum Füzetei 3. Budapest, 1968)

I. Ganz vándorútja és budai gyáralapítása

jövőjében. Ganz önállósodási terveihez tehát megvolt a gazdasági-politikai lehetőség. De egyéni rátermettségén, ügyességén múlott, hogy élni tudott a lehetőségekkel, s hogy egyéni sikere révén hazánk is bekerüljön a világfejlődés sodrásába. 1841. szeptember 15-én, a mai Balassi, Néphadsereg, Stollár és Balaton utcák által körülhatárolt területen kezdte meg működését Széchenyi István akkor legújabb alkotása, a Pesti Hengermalom, amely gőzüzemével, Sulzberger-féle őrlőberendezésével a maga korában a legkorszerűbb és legjobban felszerelt malmok közé tartozott (2). A gőzmalom alapításának gondolatát Széchenyi már 1827-ben felvetette. Az 1839-ben megkezdett malomépítés 1841 tavaszára befejeződött, csupán a gépek felszerelése volt még hátra. A hengergépeket a Frauenjeld-i gyár készítette, a meghajtásukhoz szükséges gőzgépeket pedig a bécsi Fletscher és Punshon cég szállította. A bécsi ipari körökben az új pesti malomépítés eléggé ismert volt. Ganz, tudomást véve a pesti munkalehetőségről, úgy gondolta, hogy érdemes Pestre utazni és munkát vállalni, mert a kereseti lehetőségek igen kedvezőknek mutatkoztak. Ezért 1841 augusztusában elindult Pestre. Az igazgatóság szívesen fogadta az Európát járt, szakképzettségét többféle és különböző nyelvű igazolványokkal bizonyító fiatal munkást, aki néhány társával együtt azonnal hozzákezdett a gőzgépek és a gépberendezés felszereléséhez. A malom próbaüzeme sikert hozott. Az igazgatóság elhatározta, hogy az ideiglenesen berendezett szerelőműhelyt megtartja. 1842 tavaszán a műhely mellé öntödét létesítettek, amelynek építését és berendezését Ganz elképzelései alapján végezték. Az elkészült öntöde és szerelőműhely vezetését is a fiatal, akkor 28 éves Ganz Ábrahámra bízták. így történt, hogy Ganz, aki csupán a szerelés időtartamára jött Pestre, továbbra is itt maradt. „Most Pesten vagyok — írta szüleinek —, és én végeztem az első vasöntést ebben a városban. Már jelépítettem egy kúpolókemencét, és úgy látszik, hogy az üzem nem jog rosszul menni. Ezért valószínűleg néhány évig itt jogok maradni, és remélem, hogy némi összeget tudok megtakarítani, ha a kilátások nem változnak." (3). A Hengermalomnak a Honvéd és Balaton utcák sarkán épült tágas öntödéje Ganz vezetésével Pest város egyik legjelentékenyebb gyára lett, amelyet elhalmoztak megrendelésekkel. Az Iparegyesület 1842. évi első országos iparműkiállításán a Hengermalom öntödéjének termékei országos hírnévre tettek szert, és a nagy ezüstérem kitüntetést nyerték el. Kossuth Lajos kiállítási beszámolójában Pest legfőbb díszének mondja az öntödét,