Szekeres József: Ganz Ábrahám és a magyar közlekedési technika (A Közlekedési Múzeum Füzetei 3. Budapest, 1968)

II. Ganz üzemének története 1845-től a kéregöntésű kerékgyártás megkezdéséig

mékei. Ganz nagy sikert ért el díszes kivitelű, de mégis igen célszerű öntöttvas kályhájával, és megkapta a kiállítás nagy ezüst díját (19). Ganz gyárának 1845—1848. évek közötti termelési és jövedelmi adatait vizsgálva kitűnik, hogy az egyes szállításokból eredő nyereségét forgótőke hiányában — de saját elképzelései és céljai érdekében is — nem vonta ki üzeméből, hanem üzembővítésre, nagyobb megrendelések nyersanyag-szükségletének fedezésére használta fel. Ennek a tudatos, de fáradságos és külső eredményekben egyelőre nem tükröződő módszernek következtében sikerült Ganznak megszilárdítania és állandóan foglalkoztatnia üzemét, valamint a további fejlesztéshez és a nagyobb megrendelések teljesítéséhez nélkülözhetetlen pénztőkét összegyűjtenie, így lett Ganz a magyar kapitalizmus kezdeti korszakának, amikor egyedül a kereskedelem és pénzkölcsön segítségével lehetett tőkét szerezni, az ipar felhasználásával a tőkegyűjtés legjellegzetesebb úttörője. Az 1848-as év forradalmi megmozdulásai egész Európában tovább gyengítették a feudalizmus korhadt bástyáit, és kedvezőbb feltételeket teremtettek az elnyomott európai népek szabadabb fejlődéséhez, A magyar nép, amely évszázadokon át hiába próbálta lerázni a Habsburg-igát, nem maradt tétlen az Európaszerte jelentkező forradalmak idején sem. A haladó erők az ország politikai életének két csomópontján, Pesten és Pozsonyban egyaránt felléptek. Pesten 1848. március 15-én, a reggeli órákban a céhlegények, a vásárra érkezett parasztok, az egyetemi fiatalok Petőfi és Vasvári vezetésével megindultak az elnyomók ellen. Kikiáltották a sajtószabadságot, 12 pontba foglalták a nemzet legfontosabb kívánságait, tömeggyűlés tárgyalta a politikai helyzetet, végül a Közcsendi Bizottmány megalakítása, valamint Táncsics és a politikai foglyok kiszabadítása következett. Március 17-én Bécs hozzájárult az önálló magyar kormány megalakításához, a független állami élet lehetőségeinek megteremtéséhez. A bécsi reakció azonban nem nyugodott bele vereségébe. Fellázította a nacionalizmus és sovinizmus mérgével elvakított nemzetiségeket, amelyek megtámadták a magyar területeket. Kossuth fellépésére a parlament hozzálátott a honvédelem megszervezésének feladatához. A lelkesedésben és az újoncok számában nem is mutatkozott hiány, annál inkább a fegyverekben. Ennek ellenére csak a Honvédelmi Bizottmány megalakulása után, szeptemberben történtek lépések a hazai hadianyaggyártás megszervezésére. Az országban levő tüzérségi felszerelés és ágyúk számbavétele során