Szekeres József: Ganz Ábrahám és a magyar közlekedési technika (A Közlekedési Múzeum Füzetei 3. Budapest, 1968)

II. Ganz üzemének története 1845-től a kéregöntésű kerékgyártás megkezdéséig

kitűnt, hogy àz àriyàg hagy része elavult, az ágyukkal lőni sem lehetett. Ekkor a Honvédelmi Minisztérium tüzérségi osztályának vezetője, Lukács őrnagy többek között Ganzhoz is levelet intézett, amelyben felszólította, hogy szállítson a honvédség részére ágyúkat (20). Ganz vállalta a megrendelést, bár öntödéjének foglalkoztatottsága az 1848. év első hónapjaiban igen nagymértékű volt, és állandóan 60 emberrel dolgozott (21). Ebben az évben került sor az öntöde 10 lóerős gőzgépének felállítására is. A szén- és vasanyag hiánya egy ideig akadályozta a munka megkezdését — Ganz ekkor Lukács őrnagyhoz fordult segítségért —, de végül megérkeztek a szállítmányok, és 1848 november végén kikerült az első négy ágyú. Később még hat darab öntésére került sor (22). Buda visszavétele után újból megindult az ágyúkészítés. Egykorú források szerint a pesti ágyúműhely teljesítőképessége heti 6, a budaié heti 3 ágyú (23). A Honvédelmi Minisztérium tüzérségi osztályának 1849. június 19-i feljegyzése szerint „ .. . Ganz ágyúöntő ismét 3 db 6 fontos ágyúcsövet öntött, melyek Nagyváradra küldendők" (24). Buda elfoglalását követő nem egész egyhónapos időszakban tehát legalább 6 db ágyúcső készült el, de erre vonatkozóan a pontos számadatok hiányoznak. A gyárban készült ágyúk csövére rávésték a „Ne bántsd a magyart!" feliratot. Az ágyúgyártás a további hetekben is folytatódott, egészen az osztrák csapatok benyomulásáig. A hiányos adatok szerint összesen 22 ágyú, illetve ágyúcső készült a rendelkezésre álló igen rövid időszakban. Mindenesetre Ganz fényes érdeme és becsületességének kiváló bizonyítéka marad, hogy mit sem törődött az ágyúgyártással kapcsolatos későbbi felelősségre vonással, s idegen létére kiállt a magyar szabadságharc és Kossuth mellett. Nem tévesztette el szem elől, hogy mivel tartozik második hazájának. Nem felejtette el, hogy éppen Kossuth és társai segítették őt önálló üzemének megteremtésében, és nekik köszönhette álmai gyakorlati megvalósítását. Ezért pillanatnyi habozás nélkül az igaz ügy mellé állt, s megtette azt, amivel legjobban tudta segíteni új hazáját. Megítélésénél soha nem szabad elfelejteni, hogy világhíres üzeme mellett a magyar nép szabadságáért, függetlenségéért és jólétéért dörgő ágyúk hangjával — szavával írta be nevét a magyar nép történelmébe. 1849 júniusának végén Ganz előtt világossá vált, hogy Buda várát csakhamar újból az osztrák csapatok fogják megszállni. Ganz látta, hogy ha üzletét tovább akarja folytatni, akkor pénzének — különösen a hadianyaggyártásból származó és ún. Kossuth-bankókban fekvő tőkéjének megmentésére kell gondolnia. Ezért június 27-én és 30-án gróf Andrássy György dernői vasgyártulajdonos budapesti megbízottjának, Sandtner Vilmosnak