Gadanecz Béla: Közlekedési dolgozók a magyarországi munkásmozgalomban (A Közlekedési Múzeum Füzetei 1. Budapest, 1967)

I. A KENYÉRÉRT ÉS JOGÉRT! (1845—1914) A kapitalizmus térhódításával párhuzamosan növekedett a közlekedésben és a hírközlésben foglalkoztatottak létszáma. Küzdelmük életés munkakörülményeik javításáért egyidős a közlekedés és a hírközlés tőkés üzemének kialakulásával. Utak, viziutak, vasutak építői Az utakat, viziutakat, vasutakat építő kubikosok életét és küzdelmeit bemutató tablókon a magyarországi vasútépítő és folyamszabályozó munkákról készült korabeli metszetek és fényképek mellett azok az 1846-ból származó megdöbbentő jegyzőkönyvi tanúvallomások is láthatók, amelyek beszámolnak az első vasútépítő munkások kétségbeejtő helyzetéről, a soraikat ritkító tífuszjárvány pusztításáról. Az embertelen körülmények között dolgozó vasútépítő és folyamszabályozó kubikosok állandóan harcban állottak a vállalkozókkal és a hatóságokkal. A vasútépítő munkások 1846-os zendüléséről szóló tanúvallomások fakszimiléi mellett Bach belügyminiszter 1851-es rendelete látható. Arra utasította a hatóságokat, hogy a vasútépítkezéseken dolgozó munkásokat „szünet nélkül, a legfeszültebb éberséggel figyeltesse," mert bizonyosnak látszik, hogy „a forradalmi párt vezetői ... forradalmi felkelés esetére főképpen ezekre számítanak." A XIX. század utolsó harmadában már az újságok is gyakran hírt adtak a vasútépítő és folyamszabályozó munkások zendüléseiről, sztrájkharcairól. Mozgalmak a XIX. század második felében A XIX. század második felében kiépült az ország vasúthálózata, kialakult a magyarországi vasutasság. Az abszolutizmus idején a vasutasok többsége még külföldi, a vasutak szolgálati nyelve német. Az 1867-es kiegyezés lehetővé tette, hogy a magyar uralkodó osztályok a vasutakat a magyar birodalmi gondolat szolgálatába állítsák és felhasználják gazdasági, politikai és társadalmi céljaik elérésére. Mint a tablón látható fotókópiák tanúsítják: a hetvenes évek elején a kormány kötelezte az országos közlekedési vállalatokat a magyar állam hivatalos nyelvének használatára. A vasúti személyzeti politikában az elsődleges vasútüzemi követelmények mellett mindinkább olyan politikai szempontok kerültek