Mészáros Vince: Martin Lajos, a repülés magyar úttörője (A Közlekedési Múzeum Füzetei 5., 1976)

V. A „lebegő kerék” és lebegő kísérletek 30

Kísérleteiben, minthogy mérhető volt a különböző tömegű súly formájában alkalmazott vonóerő — és az idő —, megállapíthatta a vég­zett munkát, s a vele elért forgási sebességet, az emelőerőt, valamint a lapátokra ható közegellenállást. A készüléket laboratóriumában egy ablak előtt álló asztalra he­lyezte, s a vonóerőt közvetítő csigakereket hol az ablakfélfába vert kampóra, hol az asztalra helyezett állványról függő rugós mérlegre akasztotta. Képünk a Martin által készített eredeti magyarázó ábrákat mutat­ja be (44). Az I. és II. ábra a forgó kerék szerkezetét és elrendezését, míg a III. és IV. ábra a kísérleti készüléket szemlélteti, a tudós szá­mításaiban használt betűjelzésekkel. (L. 37. old. ábrát.) „Mivel a körben körülvezetett lapát a kerék egyik oldalán felfelé, másik oldalán lefelé mozog, ha lefelé tart, a levegőt nyomja, ha pedig felfelé mozog, a levegő lökését kikerüli. Ez ugyanaz a mozgás — írja —, melyet a madár röptében végez. Ha szárnyával lecsap, ekkor a levegő reaktióját felfogja, ellenben ha felemeli azt, oly ügyes fordulatokat tesz vele, hogy a szárny a levegő ellenállását lehetőleg kikerüli. A kerekem lapátai is ugyanezt teszik; a lecsapó lapát kiegyenesedik, hogy a levegő reaktióját felfoghassa, ellenben ha fölfelé jár, a levegő lökése elől kitér." ... „a tizenkét lapát közül egyidejűleg csak öt működik, a többi hét vesztegel..." „Hogy az a kerék, melyet... bemutattam még nem repülő gép, mondanom sem kell, de több ilyen kerék kombinálása adhat repülő gépet. Akárhogy állítjuk is össze a kerekeket, sohasem szabad figyel­men kívül hagyni azt, hogy az egész szerkezet súlypontjára nézve egyen­súlyban legyen... Az állékonyság legalább is négy kereket kíván, de lehet több is (mindig páros számban) a szerint, amint a terhet négy, vagy több kerék között osztjuk el... A kerekek száma páros lévén, két-két kerék a mechanizmus egyszerűsítése végett közös tengelyt kap­hat... " (45). (L. 25. old. ábrát.) A laboratóriumi kísérleti mérések kedvező eredményt mutattak. Megfelelő vonóerő (súly) alkalmazásával elérte, hogy a kerékszerkezet lebegve maradt. A szerkezetet elnevezte LEBEGŐ KERÉK-nek, és arra ismét szabadalmat kért. A magyar szabadalom száma 11840/1894 — be­jegyezve a szabadalmi lajstrom XXVIII. kötete 2538. lapján, 1893. évi szeptember 8-tól számított elsőbbséggel, 1894. évi április 27-i kelettel. De megszerezte találmányára az osztrák, német birodalmi, francia és angol szabadalmat is. A szabadalmakkal kapcsolatos tetemes összegű költ­ségek súlyos anyagi gondokkal terhelték meg, de bízott találmánya jövőjében. Tisztában volt azzal, hogy tartós repülés, ezzel a szerkezettel, izom­erővel, nem végezhető, és csak akkor válhatik valóban repülő géppé, ha a tartós működéséhez szükséges energiát folyamatosan szolgáltató kis önsúlyú, nagy teljesítőképességű motor létrejön. A gőzgép erre nem volt alkalmas. Martin ezért figyelte a belső­égésű motorok fejlődését, s a motorszerkesztők munkájára célozva nem­egyszer mondogatta, hogy „nekem dolgoznak" (46). 32

Next

/
Thumbnails
Contents