Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó (A Közlekedési Múzeum Füzetei 2., 1967)

A „Carolina” magyarországi útjai 17

Erről a legmagasabb elhatározásról azzal a meghagyással értesítjük, hogy amennyiben azon feltételeket, amelyek az 1817. évi november 22-i és 1818. évi április 24-i hirdetmények szerint ezen kiváltsággal járnak, az' előírt időn belül nem teljesítené, úgy e kiváltság nyomban minden további nélkül az ön részére meg fog szűnni, ... köteles továbbá késedelem nélkül a városi főkapitányságnál az új rajzokat és leírásokat vagy gőzhajójának modelljét az eddig végrehajtott változtatások ismertetésével benyújtani, amely azokat a magas kormányhatóság elé fogja terjeszteni. Bécs, 1819. január 12. lovag Thun s. k., Waldstatten s. k." • A „CAROLINA" MAGYARORSZÁGI UTJAI Bernhard tehát majdnem kétéves várakozás után csak részben érte el célját. Nem kapott kizárólagos kiváltságot az általa tervezett vontatóhajózásra, hanem meg kellett osztania lovag St. Leonnal. Az értesítésben nincs szó a gőzfejlesztésnél használt csőrendszer szabadalmazásáról sem. Egyedül a vezérelt lapátú hajókerék-szerkezetre sikerült Bernhardnak kizárólagos használati jogot szereznie. A kiváltság elnyerése után megnyílt a lehetőség a „Carolina" gőzös hasznosítására. Erre azonban valójában csak a következő évben került sor. A hajó az 1818/19. évi telet Tolnán töltötte, és innen Eszékre ment, ahol Bernhard tevékenykedett. Első kereskedelmi útjára Szarvacsról (Eszék alatt 8 km-re lévő rakodóhely) 1819. október 31-én 3 óra 15 perckor indult kötélben egy 16 öl (20,3 m) hosszú, 2 öl 3 láb (4,74 m) széles, 2 láb 4 hüvelyk (0,74 m) merülésű, 1881 bécsi mázsa (1053 q) fával terhelt dereglyével. Este 11 órakor érkezett Apatinba. ahol megállt. Másnap, november 1-én du. 2 óra 30 perckor indult tovább, de Mohácsra csak november 5-én este 5 órakor futott be, mivel útközben vihart kapott, megsérült és ezért késett. Az utat Szarvacstól Mohácsig 40 óra alatt tette meg és így átlagsebessége óránként 1,82 km volt. A hajó Mohácsra érkezésének hírére a vállalkozásban részesek és sok érdeklődő Pécsről Mohácsra utazott megtekintésére. Bernhard a „Carolina"-val, fedélzetén a közönséggel, napokon át több sétautat tett. Ezt befejezve szenet vételezett, és a dereglyével november 14-én de. 9 óra 30 perckor elindult Pestre. Ütközben, Tolnán és Pakson ködöt állt, majd Dunaföldváron november 14-én du. 2 órakor újra megállt. Innen 28-án reggel 7 órakor indult tovább, és december hó 5-én dél felé érkezett Pestre, majd folytatta útját Győrbe. Következő év május 9-én Pesten, a hajóhíd felett a hajó gyanús körülmények között elsüllyedt, de rövidesen kiemelték. Még a süllyedés előtt Bernhard Pesten Simon Józseffel társult, és 1820. március 13-án Pest város tanácsától engedélyt kért helyi hajózásra, Pest—Császárfürdő—Margitsziget—Óbuda útvonalon. A hatósági bejárást 1820. július 13-án végezték, és a városi tanács a helyi hajózásra az engedélyt megadta. Buda városa is hozzájárult a kikötéshez. A járatok 1820. július 16-án indultak meg. A menetidő: Pest—Bombatér (Batthyány-tér) 30 perc, innét a Császárfürdőig 35 perc, és Császárfürdőtől Óbudáig 47 perc, összesen 1 óra 52 perc volt. Visszafelé a menet a Császárfürdőig 9 percet, innét a Bomba-térig szintén 9 percet, a pesti végállomásig pedig 11 percet, összesen 29 percet tett ki. 17