Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó (A Közlekedési Múzeum Füzetei 2., 1967)
A „Carolina” magyarországi útjai 17
A ha jó járatokról a „Presáburger Zeitung" (Pozsonyi Újság) 1820. évi július 21-i számában a következő hír jelent meg: „A cs. és kir. szab. „Carolina" gőzhajó július hó 16-án kezdte meg maga mögé kötött, csinosan épített hajóval a járatokat naponta a két part között. Ezen vállalkozás sok szempontból hasznos és dicséretre méltó. A kiinduló állomás Pesten a hajóhídnál van, és a hajó a budai oldalon három helyen áll meg. Bomba-teren, Császárfürdőnél és Óbudán. A hajó a két végpont között reggel 4 óra és délután 7 óra között két utat tesz. A közben eső állomásokra azonban délelőtt 5—8—10 és 12 órákor, délután pedig x / 2 3, l l 2 5 és i / 2 7 órakor is indul. A hajó minden időjárásnál indul, még akkor i&, ha nincs utas. Az indulást 5 perccel előbb lövés jelzi. Pénteken az ünnepre való tekintettel az esti út 5 órakór van. Vasárnap délután szép időben kiránduló utak a kedves Margit-szigetre. A viteldíj le és felfelé személyenként Pest—Bomba-tér között 10, Császárfürdőhöz 20, és Óbudára 30 krajcár. Csoportos utazótoknál kedvezmény. Óbudára bérletek is válthatók. Azon személyek, kik a hajóhídon vámot fizetnek, kötelesek ezt a hajón is leróni. A társaság címe: cs. és kir. szab. „Carolina" gőzhajó kezelősége. Vezető: Cs. Bernhard Liedemann" A hajó után kötött dereglyében 50 utas fért el. A dereglyén kabin is volt, amit esős, hűvös időben — külön díj ellenében — az utasok is igénybe vehettek. A járatok 1820. november 20-án szűntek meg, de nem lehettek kifizetődők, mivel a következő évben elmaradtak, Erre mutat az is, hogy Bernhard üzlettársa 6000 "Ft követelésének biztosítására a „Carolina" hajóra végrehajtást kért. Árverésre azonban nem került sor, és a hajó Eszékre távozott. A jégzajlás 1821. január 14-én elvitte az eszéki hidat, és a kapcsolat A Dráva két partja között megszakadt. Ekkor Bernhard üzembe helyezte hajóját, és míg a repülőhíd elkészült, ellátta az átkelési szolgálatot. Ezután a hajó Eszéken vesztegelt. Bernhard az újonnan létesített társaság részvényeseinek mutogatta, míg , emberi rosszindulat folytán" 1822-ben el nem süllyedt. A magyar Helytartótanács felhívására Bernhard eddigi működéséről 1822. április 21-én jelentést tett. Beszámolójában részletesen ismertette, hogy a „Carolina", melyet eredetileg is kísérleti hajónak 3zánt, hol, mikor és mennyi ideig volt üzemben. Jelentette továbbá, hogy a kiváltság kihasználására új társaság alakult, amely nagyobb és gazdaságosabban hasznosítható hajókat szándékozik üzembe helyezni. Megemlítette még, hogy a „Carolina" építésére Pécsett alakult alkalmi társulás főrészvényese Eszterházy László rozsnyói püspök, aki nagy érdeklődést tanúsított a gőzhajózás iránt, és komoly anyagi áldozatot hozott az ország gazdasági érdekeit szolgáló gőzhajózás meghonosítása érdekében. Végül kéri — mivel társasága a szabadalom feltételeit teljesítette —, hogy azt az 1820. december 20-án kiadott kiváltságlevél kiállításától számított 15 évre érvényesítsék, annál is inkább, mivel St. Leonnak nincs már hajója, és így ő az egyetlen hajótulajdonos, aki a szabadalommal élni kíván. 8
