Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó (A Közlekedési Múzeum Füzetei 2., 1967)
Elkészült az első dunai gőzhajó 8
fel kell hitelesen írva lenni egy oda szögezett és szembetűnő táblácskára mind a dugasz átmérőjének (diameter) mint a tehernek, melyet a próbatétel szerint elviselhet. Erre nézve kinek-kinek, aki a hajón tartózkodik jussa is van arra, hogy a machina-mestertől magának a dugaszt megmutattassa evégből, hogy a teherrül melyet elviselhet, meggyőzödjön, melynek áthágása a rendtartás ellen elkövetett súlyos törvényszegés gyanánt fog meg büntetteni. 10. A gőzüstnek ily vizsgálását és próbálását esztendőnként a télnek . végén meg kell ujitani minekelőtte a hajó útnak indul. 11. Bátorságnak okáért azon esetre, ha talán valami magának a merítő dugasznak foganatosságát meggátolná, a machinában az úgynevezett magas nyomással (high pressure engines) a gözüstnek fenekén vagy víztükrében vagy más valamely részén, ahova a gőzök az üstből szabadon járhatnak, egy forgóval felkészült csapot kell beforrasztani, mely az ólomnak, fehér ónnak avvagy cinnek és a bizmutnak, avagy hamuszínű ónnak vegyületéből készíttetik. E vegyület a gőzök feszítő erejének ama mértékleténél (temperatura) olvad meg, mely üst próbálására szükséges nyomásnak harmad részével felér. A 9-es b §-ban előadott intések szerint tehát, ha példának okáért a machina gőzeinek oly erővel kell munkálkodniok, mely három gőzkörnyékre szolgál, akkor az üstnek erejét oly nyomással kell próbálni, mely 24 gőzkörnyékre kívántatik, az oltalmazó merítő dugaszt oly erősnek kell csinálni, hogy 4 gőzkörnyéknek legnagyobb terhét elviselhesse. A beforrasztandó ércvegyületnek olvadékonyságát pedig ama mértéklétre kell határozni, mely a gőzök feszítő erejének 8 gőzkörnyékével felér. Végre 12. e bátorság szerző rendelkezésekken kívül, melyek a mesterségnek , talpigazságaibul folynak, a gőzhajózásnak haszonvételénél az országlás és a rendtartás részérül is az határoztatik meg, hogy aki a gőzhajózásra kizáró Privilégiumot nyerend, köteles legyen mindenik hajózás alatt, mindenekelőtt hajója útnak ereszkedik, megmutatni, hogy mindenik gőzhajójában van machina mester aki a gözmachinának igazgasásat tökéletesen érti, és hogy magát a hajót ollyan ember kormányozza, aki a hajózásban járatos." E rendelkezésnek a gőzkazánok vizsgálatára vonatkozó előírásai, valamint a gőzhajó vezetőjének és üzemvezetőjének szakmai ismeretét megszabó része — korszerűsítve — ma is érvényesek. ELKÉSZÜL AZ ELSŐ DUNAI GŐZHAJÓ Az első hirdetményre Bernhard Antal, hazánkfia, pécsi polgár, az eszéki kincstári hídvám bérlője, 1816-ban hozzálátott Sellyén, a Dráva partján saját tervei alapján egy gőzhajó építéséhez. Az erről szóló első hír a „Vereinigte Ofner-Pester Zeitung" (Egyesült Buda-Pesti Újság) 1817. január hó 23-i számában jelent meg. A következő közlést, amely lovag Berks vasasi bányaigazgatónak az épülő hajóról szóló levelét ismerteti, a lap 1817. február 17-i számában olvashatjuk: „Pécs, január 22-én. Lapunk 7. számában a vegyes hírek alatt a Prágai Újságtól Pécsről származó cikket vettünk át egy készülő gőzhajóról, amely tudomásunk szerint első az osztrák Monarchiában. Az 8
