Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó (A Közlekedési Múzeum Füzetei 2., 1967)

Elkészült az első dunai gőzhajó 8

említett cikk a „Wiener Mode Zeitung''-ban jelent meg múlt hó 4-én. Most kaptunk egy átiratot lovag Berks úrtól, a ^vasasi kőszénművek igazgatójától, amelyben ez a képzett, hazafias érzésű, nagy érdemű kohász az említett vállalakozást igazolja. Ez Bernhard Antal pécsi lakos, a gőzhajót a Dráva mellett a sellyei uradalomba építi és amely Bécsben fog először bemutatásra kerülni. Berks Űr hozzánk intézett levelében megjegyzi: Talán még módomban lessz elég időben ezen tehergőzhajó eredményeivel önöket megismertetni." A Pesten, Trattner János kiadásában 1817. januárjában megjelent „Tudományos Gyűjtemény" című folyóirat I. kötetében szintén megemlékezik Bernhard építés alatt álló hajójáról. Ebben a következőket olvashatjuk: „Az északamerikai szövetséges státusokban feltaláltatott gőzhajó Európában is közhasznosságáért felkapott, Svédországban mostanában oly készíttetett, melyeknek az alkalmatlan két oldalról való és viár-már változtatást kívánó kerekei helyett hátul egyetlen egy kereke azon álló helyben forog hátulról, s a mozdítást helyesen véghezviszi. Egy ily gőzhajónak felállítására hazánkban is Pécsett egy társaság állott össze Bernhard Antal neve alatt (Bernhard und Comp.). Ez tökéletesebb és ügyesebb lesz az előtte valóknál, mégsem fog annyiba telleni. Bécs városát fogja Magyarországgal a Duna vizén először egyesíteni. Bécsből, mihelyt az idő engedi, le fog hozzánk bocsájtkozni. Az evégre szükséges gőz a vasasi kőszénből fejtetik ki." Miután Bernhard a hírlapi cikkek másolatait a magyar Helytartótanácshoz is eljuttatta, hajójának építési helye kétségtelenül bizonyítottnak vehető. A hajót (1. ábra) 1817. március 21-én bocsájtották vízre és 1817. május 2-án mutatták' be Bécsben. Ez alkalommal, fedélzetén a meghívott előkelőségekkel és szakértőkkel, a hajó Bernhard vezetésével sétautat tett. A meghívottak az egyenletesen járó, körben forgó., egyszerű szerkezetű gépet elmés találmánynak tartották. Ezután a hatóság elrendelte a hajó gépészeti berendezéseinek é>N kazánjának felülvizsgálatát. A vizsgálattal Frechtel Józsefet, a bécsi politechnikum igazgatóját és Anzenberger Jánost, az intézet mechanikatanárát bízták meg. Nevezettek a vizsgálatot 1817. október 10-én ejtették meg. Véleményüket a következőkben foglalták Össze: A kazán fala" I-V4—2V4 zol] (3—6 cm) vastag. A kazán, amelyet 835 font (14 atm) nyomás alá helyeztek, jó minőségű, és 30 atmoszféra nyomást is kibír. Á rendes biztosítószelepen kívül a tetején egy fémkeretes rész van, mely, ha a biztosítószelep felmondaná a szolgálatot, a gőz 5 atmoszféra nyomásnak megfelelő 124 Réaumur-foknál kiolvad, és a repedést (robbanást) elhárítja. A gőzgép 181 fonttal egyenlő (1 bécsi font = 0,56 kg) 3—3V2 atmoszféra nyomással működik. A kerékáttételek a célnak megfelelnek, erősek és használhatók. A gőz erejének körforgásra átalakítása megoldottnak tekinthető. A gőzgép szilárd, szénfogyasztása kevés, és így üzembe vételre alkalmas. A kazán és gépezet tehát megfelelt az 1817. november 14-én kibocsájtott rendelkezéseknek, de a kiváltság adományozása késett. Ujabb hatósági vizsgálatot rendeltek el, és a szemlére 1818. január 3-án került sor. A kijelölt bizottság tagjai Bauer Gáspár, a Theresianum mechanikahidrológia és alkalmazott geometria tanára, Stelzerhammer Kristóf, cs. és kir. irodai igazgató, a közjqg tanára és Kudriaffsky^ hajózási felügyelő voltak. E bizottság által kiállított okmány magyar fordításban a következőképpen hangzik: 9