Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó (A Közlekedési Múzeum Füzetei 2., 1967)
Bernhard új hajózási vállalatot alapít és új hajót épít 20
BERNHARD ŰJ HAJÓZÁSI VÁLLALATOT ALAPlT ÉS ÜJ HAJÓT ÉPlT A „Carolina" gőzhajó hasznosítása a magyar Dunaszakaszon nen járt eredménnyel. Egyrészt technikai fogyatékossága miatt tökéletesítésre szorult, másrészt gépereje sem volt kielégítő, Hozzájárult ehhez, hogy a gazdasági körök nem ismerték fel a gőzhajózás előnyeit, és közömbösen szemlélték Bernhard kísérleteit. A hajósok idegenkedtek az újtól, és ragaszkodtak a hagyományos vontatási formákhoz, mivel úgy vélték, hogy a fahajók nem bírják ki a gőzhajó hullámverését. A vontatólegények pedig egyenesen ellenségesen fogadták, mivel versenytársat láttak benne és féltették kenyerüket. Bernhard belátta, hogy a gőzhajózás meghonosítása a Dunán a „Carolina"-val nem sikerült. A kudarc azonban nem vette el kedvét, és eddig szerzett tapasztalatainak felhasználásával új hajó tervezéséhez fogott. Az új gőzhajó a tervek szerint 2 dereglyét 10 000 mázsa (560 t) rakománnyal Zimony és Komárom között másodpercenként 6 láb (óránként 6,73 km), Komárom és Bécs között pedig másodpercenként 3 láb (óránként 3,26 km) sebességgel vontatott volna. A hajó leírását és számításait 1821 augusztus 20-án Pozsonyban az Akadémia tanárai elé terjesztette felülvizsgálat céljából. Csepcsány Gábor', az akadémia matematika, Pasztery András, az akadémia fizika-professzora és Martiny-Kováts Gábor az evangélikus liceum matematika- és fizikatanára 1821. szeptember 9-én a hajótervet jónak és a számításokat helyesnek találták. Bernhard ezután a terveket és számításokat 1822. február 1-én felülbírálás céljából a pesti egyetem tanácsának küldte meg. Az egyetem szakvéleményét, amely kedvező volt, Tomcsányi Ádám fizika- és matematikaprofesszor, valamint Schuszter János 1 , a kémia professzora az orvosi karon, írták alá. A terv tehát megvolt, de megvalósításához pénzre volt szükség. A pénz megszerzésére Bernhard Eszéken „Bernhard Antal és társa gőzhajózási társaság" név alatt hajózási vállalatot alapított, amelyet Verőce vármegye közjegyzője 1821. július 15-én jegyzett be. A társaság alaptőkéje két vontató hajó építéséhez szükséges 100 000 conv. forintra volt tervezve és 1000 db — darabonként 100 conv. forintos — részvényre oszlott. Bernhard a felhívást a részvények jegyzésére a társaság bejegyzésével egyidejűleg tette közzé, és megküldötte a Duna menti vármegyéknek is. A megyék a gőzhajózást az ország érdekében szükségesnek és hasznosnak tartották, de részvényeket nem jegyeztek, és anyagilag sem segítették elő megvalósulását. Bernhardnak végül sikerült 500 db részvényt- elhelyezni és a befolyt 50 000 conv. forint tőkével hozzálátott a két gőzhajó egyikének építéséhez. Az 500 db részvényből Verőce megyében 203 db-ot jegyeztek. A részvényeket főurak, földbirtokosok és megyei tisztviselők vásrolták meg. Kereskedőket és bankárokat a részvényjegyzők között nem találunk. Az új hajó testét Bernhard felügyelete mellett Eszéken készítették, és 1823 őszén be is fejezték. A következő év tavaszán Pozsonyba vontatták, hogy a kazánt és a gépet ott szereljék be. A rézcsöves gőzfejlesztő szerkezetet Bernhard Pozsonyban Gschandl Péter rézműves mesternél rendelte meg. Ez 1827-ben nagyrészt már készen állt. A hengereket, kerekeket, valamint egyéb . gépalkatrészeket pedig a sziléziai Gleiwitzben, a porosz állami vasöntődében készíttette. 20
