Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó (A Közlekedési Múzeum Füzetei 2., 1967)
A „Carolina” ismertetése a korabeli újságokban 19
A „CAROLINA" ISMERTETÉSE A KORABELI ÚJSÁGOKBAN Bernhard gőzhajójának, a „Carolina"-nak megjelenése a Dunán nagy feltűnést keltett, és a korabeli magyar és osztrák lapok mind megemlékeztek róla. A „Tudományos Gyűjtemény" 1817. évi V. kötetének 143. lapján ezt olvashatjuk: „A Bernhard Antal társasága múlt március hónapjának 21-én számos vizsgálat előtt különös nemű hajóval próbát adott. Kerék hengerének forgása igen gyorsan, hathatósan és egyformán ment végbe. A henger 20 fontnyi feszítés által egy négyzet ujjnyira tellett meg gőzzel: nyitható szellőzővel bír bátorság okáért. Rendkívül együgyű alkotás, kis helyen eltérés, kevés égethető materiát kívánás, az egyforma csendes mozgás, a könnyebbség jelesebbé teszi ezen eszközt minden más gőzmachináknál. Ezekre nézve a terhes hajónak Dunán felfelé vontatásokra alkalmasnak látszik lenni. A nyilvánvaló próba is rövid idő múlva tétetik vele." A ^Tudományos Gyűjtemény" 1818. évi 9. kötetének 104. oldalán az „Üj találmányok" rovatban a következő hír jelent meg: „Bernhard Antal, pécsi polgár, azonban anélkül, hogy vagy a gőzhajó mekhanizmusát valaha látta, vagy valamely angolnak útmutatására szorult volna, Bétsnél a mi Dunánkon kiállította az ausztriai Monarchiában készült, legelső gőzhajót ama fővárosnak bámulására, sokaknak irigylésére, a magyarok dicsőségére." A „Hazai és Külföldi Tudósítások" 1818. évi'február 17-i számában találjuk a gépezet leírását: „Bernhard mutatott első példát hajóra. Találmányos elméjű hazafi több résztvevő magyar pénzbeli segélyével egy bárkát alkotott, melynek gőzök által munkálkodás ereje terhet elhúz. A bárka elől-hátul domború, középtáján kétfelül... egy-egy kerekei... hajtsák a vizet. A farán közönséges timon igazgatja a menetet, födél gyanánt ernyő van rá alkalmazva, mint a szegedi kocsikra. A ponyva olajos festékkel veresre és feketére csíkozva. Belső képen a bárkában elől egy tűzhelyen, majd két hüvelynyi vastagságú öntött vasból készült fedeles üst (vasfazek) áll, benne bizonyos magasságban víz vagyon, amelynek forrásba hozatalára alul a tűzhelyben kőszén ég, s annak füstje különös vaspléh kürtön ereszkedik ki. Az üst körül 3 hüvelyknyi üreget hamu tölt ki, hogy a meleget tartóztassa és ezen hézagot körös-körül vaspléh köpeny borít. Felül az üst fedelének közepén vagyon a gőzbe eresztve egy vas vessző, melynek felemelkedése a melegségnek nagyságát mutatja, s közel hozzá van egy cső, mely felnyittatván, a melegséget mérsékelheti. Az üstnek azon az oldalán, mely a hajó hossza felé szolgál, a forró víz felett vagyon egy lyuk, melyben mint szívó kutakban egy gömbölyű vasrúd jár földszint horizontaliter, melyet a gőz kinyomván á hozzá alkalmazott csüngő vasrúd két nagy vaskereket forgat, ezek más két kisebb kereket, melynek tengelye egyszersmind a hajón kívül lévő evedző kereknek tengelye is, s így magával forgatja. A belső vaskerekek mozogván, a bárka fenekén lévő csöbörbe vizet is húznak, s ebből az üstbe hajtják, hogy itt mindenkor egy arányos mennyiségű víz melegedjék, ha már forr, kevés tűzzel fenntarthatni meleget, hogy szünet nélkül egyaránt nyomhassa* ki s be a vasrudat és ezáltal kerekeket forgathassa." 19
