A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 265 - Bálint Sándor: A Puli (A Pouli) 279

Bálint Sándor A Puli (A Pouli) A 20. sz. első felében jelentős személyautógyártóipar alakult ki Magyarországon. A II. világháborút követő államosítások után, a Gazdasági Főtanács mégsem engedélyezte az iparág újjászervezését, pedig 1946-ban már elkészült a „Pente 500"-as és hamarosan a „Pente 600"-as személyautó. Mindkettő négyüléses karosszériával készült. A sajtó, a Penték letiltása után hol egy állami vállalat brigádjának próbálkozásáról, hol egy nagyobb sportegyesületben vagy termelő vállalatnál összeállított személyautóról írt, de a magánkezdeményezésekről sem felejtkezett el. Ezek közé tartozott a budapesti Surányi Endre mi ni autója, a debreceni Schadek-féle „Úttörő" és a „Morgó", a székesfehérvári Horváth József zz ,Mba Regia " nevű kisautója. Az „alulról" jövő kezdeményezés egyre erősödött, mígnem 1956 nyarán a legfelső politikai vezetés úgy döntött, hogy tekintettel „a lakosság, köréből érkezett sok javaslatra forgalomba kell hoznunk... 350 köbcentiméteres motorkerékpár-motorral hajtott fedettfülkés járműveket is". Az Autó Motor c. szakfolyóirat az 1956. augusztus l-jén megjelent számában kifejti, hogy a fedettfülkés jármű törpeutót jelent. A szeptember 15.-Í számában bejelentette, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium pályázatott írt ki „A Magyarországon gyártásra kerülő csukott, személyszállító motoros jármű (guruló, törpeautó) elvi konstrukciós kidolgozására" címen. Eredetileg október 20-ig kellett a munkákat a KGM Titkárságán leadni, de a közbejött forradalom és szabadságharc miatt 1957 januárjára halasztották a határidőt. A szakembereket is meglepte a pályázat keltette nagy érdeklődés: 265 pályamű érkezett a minisztériumba. A zsűri minthogy egyik konstrukciót sem találta érettnek, viszont számos használható ötletre bukkant, az első díjat nem adta ki, de felemelte a díjak számát. A következő években csupán kezdeményezésekről írtak a lapok, ám az 1960-as végén úgy döntött az ipari kormányzat, hogy alkatrészek gyártásával bekapcsolódik az un. Zsiguli programba, ellentételül kész személyautókat szállít a szovjet gyár Magyarországra. A Pouli A Zsiguli megjelenése nem befolyásolta a hazai személyautógyártás újraindításának vágyát. A személyautó iránti kielégítetlen vágy okozta feszültség hatására a minisztériumi vonatkozó tárgyalásokon egyre nyomatékosabban foglalkoztak e kérdéskörrel. Az elgondolások ütköztetése évekig tartott. Miközben kormányzati szinten vitatkoztak, néhány alföldi lap arról írt, hogy a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyárban kis személyautókat gyártanak. A hírre a Magyar TV is felfigyelt, híradójában rövid tájékoztatót adott az eseményről. A gyár törekvése országos érdeklődést keltett. A lapokban megjelent írások igaznak bizonyultak, 1986 második felében már építették az első Pouli elnevezésű kis, kétüléses járműveket. Míg az első cikkek tényközlésekre szorítkoztak, az 1987-ben megjelenő írások már a Pouli születésének részleteiről is beszámoltak. A Magyar Nemzet c. napilap január 12.-én megjelent számából megtudhatták az érdeklődők, hogy a TV Híradóban közreadott hír lázba hozta az országot. A írancia nevet viselő gépkocsit egyelőre csak Franciaországba szállítják. A HÓDGÉP vezérigazgatójától, Kozári Józseftől megkérdezte: az újságíró, hogyan került a mezőgazdasági gépeket gyártó cég az autós üzletbe. Válasz: „A múlt év tavaszán a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat franciaországi képviselője kint felfedezte a kiskocsit. Pontosabban csak a tervet és elgondolást, mert az autó csak Marson francia mérnök fejében létezett. Az ötletgazdának többféle elképzelése is volt, hogy miként működjön a kisautó, amivel a francia háziasszonyok bevásárló körútra indulnak. A Technoimpex kapva kapott az ötleten, életrevalónak találta az elképzelést és azonnal gyártó után nézett. A Hódgép elsőnek nyújtotta a kezét". 279