A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 265 - Bálint Sándor: A Puli (A Pouli) 279

1. ábra A napfénytetős Puli külső méretei 1987-ben Az újságíró feltette a kérdést: ez az alföldi üzem soha nem gyártott személyautót, miért vállalkoztak a kivitelezésre. ,, Mert fantáziát láttunk benne, és tapasztalatunk is volt, hiszen tavaly; már gyártottunk repülőtéri vontatót, valamint önjáró zöldségbetakarító gépet. És ez már alapot adott a járműkészítéshez. A francia ötlet után a Pouli tervét, a Hódgép budapesti leányvállalata fejlesztett ki. A gyártást tavaly Vásárhelyen megkezdtük (1. ábra). Elkülönítettünk egy részleget, 13 dolgozónk — többek között lakatos, villanyszerelő, hegesztő, kereskedő, kárpitos — foglalkozik ezzel a termékkel. A műanyag karosszériát a mi mintánk alapján egy Balaton melletti hajógyárban csinálják (2. ábra). Eddig három kocsi készült el. Kettőt már kiküldtünk Franciaországban tesztelik. Remélhetően hamarosan hozzálátunk az első 200 darabos széria gyártásához. Egyenlőre várjuk a kis Pouli franciaországi szerepléséről érkező híreket és az esedékes választ, ami az üzlet további sorsát eldönti". Ezek után a vezérigazgató néhány műszaki adatot is felsorolt. A jármű motorja négy kilowattos (5,5 LE), egyhengeres dízel, 100 kilométeren 2,5-3 liter gázolajat fogyaszt, sebessége 45 km/h, sebességváltója automatikus. A Képes Újság 1987. január utolsó napján megjelent számában újabb műszaki adatokat is írt a Pouliról. A Mezőgazdasági Gépgyár és Szolgáltató Vállalat (HÓDGÉP) Fejlesztő és Tervező leányvállalatának igazgatójától, dr. László Jenőtől valamint a műszaki vezetőjétől, Pelyva Józseftől megtudta az újságíró, hogy a külkereskedők már 1984-ben jeleztek igényt Franciaországból speciális kisautókra. 2. ábra A napfénytetős Puli belső méretei 1987-ben 280