A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Eperjesi László-Dr. Krámli Mihály: Kossuth Lajos és Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnök levelezése a Vukovár -fiumei vasút tárgyában 53

A Széchenyi teremtette virtuális mérnökhiány mellett a vasúttársaságnak egyéb gondokkal is szembe kellett néznie. 1845 őszétől a pénzügyi helyzet is aggasztóra fordult. Besnard, aki eredetileg 12 millióval szállt volna be az üzletbe, visszalépett. 1846 májusában a fiumeiek közölték, hogy az időt nem látják alkalmasnak a vasútépítésre, és visszalépnek a vállalkozástól. A felmerült akadályok miatt megváltoztatták az elképzeléseket. Az elsődleges cél az élőmunkák elvégeztetése lett, mivel az országgyűlés időpontja amúgy is egyre közeledett. A költségek fedezésére előzetes részvényjegyzést hirdettek meg. Az 1846. november 15-i közgyűlésen Kossuth tartotta meg a választmány beszámolóját, s nem festett derűs helyzetképet. A közgyűlésen kimondták, hogy két mérnökkel végeztetik el a felmérést, a vasutat pedig a Dráva-völgyben vezetik. Kimondták azt is, hogy a két tervezett szakasz közül a Vukovár-Károlyváros közötti tervek kidolgozásához azonnal hozzálát Franz Kreuter mérnök, akinek 1847 augusztusáig kell befejeznie a munkát. Kreuter munkáját egy vukovári választmánynak kellett ellenőriznie, amelynek elnöke Eltz Hugó gróf lett. A meghirdetett részvényjegyzés sikeresnek bizonyult. Természetesen kérdéses, hogy az előjegyzett részvények közül hányat fizettek volna ki ténylegesen. Erre a választ azonban már nem tudjuk meg soha. Franz Kreuter bajor mérnök

21 neve az általunk ismert forrásokban először 1846 szeptemberében bukkan elő.

22 Tudjuk, hogy már tavasszal tárgyalásokat folytattak vele, de akkor még nem tudta elkezdeni a munkát. Kreuter megbízatása akkor vált sürgőssé, amikor a vasúttársaságnak a tényleges mellett szembe kellett néznie a Széchenyi teremtette virtuális mérnökhiánnyal is. 1846 őszére fel kellett ismerniük, hogy magyar mérnök Franz Jákob Kreuter (1813-1889) bajor építész és kultúrmérnök. Kreuter elsősorban építész volt, az utókor építészeti munkáit tartja számon. Legismertebb alkotása a müncheni bajor királyi udvar számára épített monumentális télikertje. 22 Kossuth - Tóth Lőrinc 1846. szept. 7. KMA (Közlekedési Múzeum Archívuma) alkalmazása az adott körülmények között lehetetlen, és csak külföldi mérnök jöhet szóba. Kossuth Tóth Lőrincet bízta meg, hogy Bécsben tárgyaljon Kreuterral. Kossuth jelezte, hogy más külföldi mérnökökkkel is tárgyalnak, ám valószínűleg ez csak taktikai fogás volt, mivel ennek nincs nyoma a levéltárakban. Kossuth ezzel a fogással akarhatta rávenni a döntést halogató Kreutert az ajánlat gyors elfogadására. Kossuth sürgetésére Kreuter megküldte végleges ajánlatát, amely sajnos nem maradt fenn. A rá adott válaszból tudjuk csak részben rekonstruálni annak tartalmát. Kreuter az előtervek komplett elkészítését 1847 májusára vállalta, és 16 000 forintot kért érte. Kossuth ezt elfogadta, sőt hajlandó volt a határidőt három hónappal meghosszabítani. A szerződés második pontja előírta, hogy elsőként a Száva-Károlyváros szakasz terveit kell elkészíteni. Az első pontot sajnos nem ismerjük, pedig Kossuth később több esetben ingerülten emlékeztette erre Kreutert. Ez minden valószínűség szerint a határidőre vonatkozhatott. A segédszemélyzet kiválasztását teljesen Kreuterra bízták, míg a műszerek beszerzése a vasúttársaság dolga volt.

23 Kossuth kérte Kreutert, november elejéig látogasson el Pestre, hogy a szerződést személyesen köthessék meg. Kreuter eleget tett e kérésnek, s a szerződés megkötése után november elején felvette díjának első részletét, 4000 forintot.

24 Legkésőbb 1846 szeptemberére mind Bécs, mind pedig Széchenyi István tudomást szerzett a vasúttársaság és Kreuter között folyó tárgyalásokról. Eltz Hugó novemberben tájékoztatta a vasút ügyeiről Széchenyit, aki válaszában, némiképp csalárd módon a fiumei vasút ügye barátjának nevezte magát (miközben tettei mást igazoltak).

25 Kreuter 1846 novemberében egyszer bejárta Vukovár és Károlyváros között a vonalat. 1846. december 20-án a vonal vezetésének tárgyában elküldte javaslatait a vukovári felügyelő bizottmánynak. A vukováriak a javaslatokról nem értesíKossuth - Kreuter 1846. okt. 4. KMA; Kossuth ismeretlen kérelmező 1846. dec. 8. KMA 24 Kossuth - Kreuter 1847. aug. 30. KMA 25 Prijedlozi 133-134. sz dok. 528-529. o. 58