A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Cselényi Jenő-Dr.Krámli Mihály: A 411 sorozatú gőzmozdony és műszaki rajz gyűjteménye 33

ködtetők. Remekül mutatják be a sorozaton elvégzett korszerűsítéseket és nélkülözhetetlenek voltak a pótalkatrész- gyártásban. Az S-l 60 mozdonyok Európában Az amerikai mozdonygyárak a II. világháború alatt, 1942-1944 -ben összesen 2121 db gőzmozdonyt adtak át az amerikai hadsereg európai szállító alakulatának az USATC-nak. Az első 450 db még 1942 végén Angliába érkezett, ahol már folytak a normandiai partraszállás előkészületei és a katonai szállítások óriási teherként nehezedtek a szigetországra. A mozdonyokat azonnal forgalomba állították. A normandiai partraszállás után először Franciaországban, majd Belgiumban és Hollandiában jelentek meg. Észak-Afrikába is jelentős mennyiséget szállítottak, amelyeket az amerikai hadsereg előrenyomulásával fokozatosan áttelepítettek DélOlaszországba. Pontos számadatok nincsenek, de egyes becslések szerint a legyártott mozdonyok 80-85 %-a részt vett a nyugat-európai hadműveleti zónákban a katonai szállítások bonyolításában. A mozdonyok a háború éveiben a szerkocsijukon nagyméretű fehér betűkből álló USATC feliratot viseltek, a védház oldalára pedig USATC pályaszámok voltak felfestve. A háború alatt a mozdonyok kiváló üzemkészséggel működtek, panasz sehol nem volt rájuk. A háború végén a mozdonyokat letétbe helyezték és a belgiumi Louvain-ben összegyűjtötték. Az 1945. -re áthúzódó utolsó szállítások hadszínteret nem láttak, szinte újszerűek maradtak. 1946-ban az UNRRA (United Nations Relief and Rehabilitation Association) segélyező szervezet birtokába kerültek és megkezdődött békés célú felhasználásuk. A mozdonyokra segély, vagy megvásárlás formájában azok az országok tarthattak igényt, amelyeknek vasúti mozdonyállományát leginkább károsította a II. világháború. Az 1950-es években a 411-es sorozatú gőzmozdonyok a következő országokba kerültek: Ausztria 30 db Csehszlovákia 80 db Görögország 52 db Magyarország 510 db Lengyelország 500 db Kína 25 db Olaszország 243 db Szovjetunió 190 db Törökország 50 db Korea 100 db India 60 db mozdony átadásával. Pontos darabszámokat ma már nem lehet megállapítani, mivel különböző források más-más adatokat közölnek. Azt azonban pontosan lehet tudni, hogy a mozdonyokból Amerikában 2121 db készült. Az S-l60-as mozdonyokat az üzemeltető országok megkedvelték és sokáig használták, Törökországban pl. 1985-ben állították le az utolsó darabot. 411 sorozatú mozdonyok a Magyar Államvasút hálózatán A II. világháborúban a hazai vasúti gőzmozdony állományt is jelentős veszteség érte. Magyarország 1944 őszétől hadműveleti területté vált és 1945. április 12-ig nagy rombolással járó harci cselekmények folytak az ország szinte egész területén. A MÁV járműállományának legfőképpen gőzmozdonyainak 89 %-a odaveszett. A károk kisebb része a bombázásokból, nagyobb része a nyugatra való menekítésből illetve a szovjet hadsereg által hadizsákmányként való elhurcolásából származott. A MÁV súlyos helyzetében nagy teljesítményű tehervonati gőzmozdonyok beszerzésére volt szükség, ezért az akkori Gépészeti Szakszolgálat nagyarányú piackutatásban fogott és 1947. elején már több ajánlattal is rendelkezett. A legjobban támogatott az amerikai ajánlat volt. Végül is Varga László a MÁV elnöke, aki egyébként maga is vontatási szakember volt, személyesen döntött 510 db S-l60 típusú mozdony beszerzése mellett. A döntésben nyilván nagy szerepet játszott az amerikai mozdonygyártás nemzetközileg megalapozott híre, a mozdony típus viszonylag új állapota, modernnek mondható konstrukciója, és sikeres európai működése. De nagy súllyal esett latba az a tény is, hogy az USA kormánya árukölcsön fedezettel támogatta az S-160-ak eladását, illetve beszerzését, annak ellenére, hogy országunk nem csatlakozott az amerikaiak által támogatott Marschall-tervvel segélyezett nemzetekhez. 34