A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 265 - Rövid tartalmi összefoglaló a Közlekedési Múzeum XIV. Évkönyvéhez (magyar, angol, német nyelven) 294

A belső árufuvarozás mellett egyre sürgetőbbé vált a magyar mezőgazdasági termékek külföldre szállításának megszervezése. A Gépjármű Közlöny 1937 februári számában jelent meg az első hazai jogforrás, amely a kérdés gyakorlati részével is foglalkozott, így például fuvarlevelek kitöltésével, a gépjármű- és vezetői okmányok szükségességével, a vámgaranciákkal, a fuvardíjjal., a balesetek bekövetkezése esetén szükséges tennivalókkal. A szövetkezet nemcsak a fuvarszervezésről, hanem a tagság jogvédelméről is gondoskodott, továbbá a rászorulók részére segélyalapot is létrehozott. A szövetkezet átgondolt, tervszerű munkájának köszönhetően az országosan kiépített hálózatát, garázsait szüntelenül fejlesztette, kirendeltségeinek számát növelte. A MATEOSZ életében, működésében az 1937.év volt a csúcs mind a forgalomszervezés, a nemzetközi áruszállítás, mindpedig a szervezettség tekintetében. A következő évek már a II. világháborúra való felkészülésjegyében teltek el. Dr. Eperjesi László: Magyar-román vasútforgalmi kapcsolatok a dualizmus korában (1867-1891) I. A magyar országgyűlés 1868 december 4-én hozott határozatával egyértelműen meghatározta a kormány közlekedéspolitikáját, a keleti nemzetközi vasúti csatlakozás fő irányát illetően. A magyar kormány 1869ben tárgyalásokat kezdeményezett Romániával a vasúti csatlakozásokról. Kiderült, hogy Magyarország és Románia érdekei nem azonosak. A magyar-román államközi vasúti szerződésnek a román országgyűlés részéről történt meghiúsítása nem változtatta meg a magyar kormány közlekedéspolitikáját. 1873 végén bukaresti kezdeményezésre a magyar és a román kormány ismét tárgyalt a vasúti csatlakozásokról. Az 1874 május 31-én megkötött egyezményben a két kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 1874 augusztus 17-től számítandó 4 éven belül megépítik a Temesvár-Orsova-Verciorova-Turnu Severin és a Brassó-Tömös-Predeal-Ploesti vasútvonalakat és azokat egyidőben üzembe is helyezik. Némi határidő túllépéssel ugyan, de létrejött Magyarország és Románia között a két vasúti csatlakozás. A Szerző a téma történelmi áttekintése után az 1. mellékletben adja közre gró/Mikó Imre magyar királyi közmunka és közlekedésügyi miniszter „Magyarország vasúthálózata" című munkáját. Dr. Krámli Mihály: .Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez, különös tekintettel a román hadba lépés következményeire (1917). Az Osztrák Magyar Monarchiában 1914-ben, a világháború kitörése után felállított Központi Szállításvezetőség (KSZV) hajózási csoportját 1915 végén hozták létre. E szervezet elsődleges feladata a Romániából vízi úton való gabona behozatal lebonyolítása volt. A szerző tanulmányában a KSZV hajózási csoportjának 1917-es tevékenységét tekinti át vázlatos formában. A korábban semleges Románia 1916 augusztusában az antant oldalán belépett a háborúba. A központi hatalmakat, különösen Ausztriát súlyosan érintette a romániai gabona behozatal megszűnése. A román gazdasági erőforrások további biztosítása érdekében a központi hatalmak elhatározták Románia megszállását, amelyet német vezetéssel 1916 decemberére sikerült végrehajtaniuk. A hadműveletek időszakában a Duna alsó szakaszán természetszerűleg szünetelt a hajózás. A Duna aknáktól való megtisztítása után a KSZV már 1916 decemberében megindította a hajózást. A legfontosabb feladat továbbra is a Romániában lévő gabona elszállítása volt. A hajózás újraindítása mellett több fontos kérdést is rendezni kellett az 1917, esztendő folyamán. Ezek közé tartozott a hadizsákmány felosztásának kérdése, illetve a dunai szállítások rendezése.... A Dunai szállítások szabályozásáról a KSZV az év folyamán mind a porosz, mind pedig a bolgár hadügyminisztériummal megállapodást kötött. A KSZV hajói által a Vaskapun hegymenetben átszállított áruk 88 %-a gabonaféle volt, ebből a központi hatalmak számára létfontosságú cikkcsoportból több mint 1,2 millió tonnát szállítottak 1917-ben vízi úton a Monarchiába és Németországba. Magó László: Ingázók vasúti menetkedvezményei 1945 előtt. A fővárosban dolgozó, tanuló, de Budapest vonzáskörzetében élő emberek utaztatását több közlekedési vállalat bonyolította és bonyolítja le ma is. Budapest utasforgalmában 1877-ben négy közlekedési társaság vállalt szerepet: a Magyar Királyi 298