A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Bezzeg Mária: A gyűjtés létmódja néhány elméleti kérdésről 216

céllal, hogy kijavítsák a hibákat. De ugyanakkor figyelembe vették az újvilág fajait is. „Ez nemcsak egy elvont osztályozás volt - írja Olmi -: a növények, állatok és ásványok felhasználása a gyógyászatban [Kiemelés:B.M.], az egész meghatározás kérdésének nyilvánvaló praktikus célt adott."

48 Aldrovandi mindig figyelmeztette az „orvosokat és orvostanhallgatókat", hogy „teljes erejükkel" tanulmányozzák a „növényeket, állatokat és a földben felfedezett dolgokat"

49

. A gyűjtemények és növénykertek lehetővé tették a természeti tárgyak közvetlen megfigyelését. A természeti tárgyak gyűjtése egyfajta didaktikus és szakmai forrás létrehozását jelentette.

50 A Calceolari múzeumról doktor Giovanni Battista Olivi által 1584-ben írt katalógus

51 a múzeum praktikus céljait emelte ki. Fontos munka volt az orvosok, gyógyszerészek és botanikusok számára. E katalógus szerint a múzeum és Calceolari gyógyszertára szerves kapcsolatban állt egymással. Ennek tudható be, hogy a múzeum valóságos laboratóriumként és jól felszerelt raktárként működött.

52 Hasznossági szempontú megközelítést találunk az angol Elias Ashmole (1617-1692) esetében is. Ashmole, a pénzügyőrség ellenőre, a Windsor Herald, egy a királlyal konzultáló asztrológus volt, számos történeti és alkímiai könyvet írt, de alapító tagja volt a Royal Society-nek is. Főleg könyveket, kéziratokat, érmeket és medálokat gyűjtött, de ritkaságai is voltak, például prehisztorikus kovaeszközei.

53 A tulajdonába került Tradescant gyűjteményt az oxfordi egyetemnek ajándékozta, ahol korábban tanult, valamint elkészítette a Bodleian Könyvtár gyűjteményében lévő római pénzek katalógusát, amiért doktori címmel jutalmazták meg.

54 A nevét viselő múzeum (Ashmolean) számára - melynek alapító adományát tette - egy 1686-ban készült előírás preambulumában így ír: „Mivel a természet ismerete nagyon szükséges az emberi élet, egészség és kényelem számára [Kiemelés: B. M], és mivel a tudást nem lehet oly jól és hasznosan elnyerni, kivéve, ha ismerjük és figyelembe vesszük a természet történetét, és ehhez [a célhoz] szükséges a különlegesek megvizsgálása, főleg azoké, amelyek rendkívüliek anyagukat tekintve vagy hasznosak az orvostanban vagy felhasználhatóak a kézműiparban vagy a kereskedelemben [Kiemelés: B. M]: Én, Elias Ashmole, mivel ragaszkodom az effajta tanuláshoz, amelyben én magam a legnagyobb örömet leltem, és még most is lelem; mely okból is felhalmoztam együtt sokféle természeti dolgot és testet, az oxfordi egyetemnek adományoztam őket, ahol magam diák voltam, és megtiszteltetés számomra, hogy annak tagja lehetek."

55 Szintén hasznossági szempontú közelítés a gyűjtemények felé, amikor ideológiai céllal használják őket. A Medici- palota udvarán lévő márványrondellák díszítése a Cosimo gyűjteményében levő antik kámeák alapján készült.

56 Drágakövekről vett klasszikus jeleneteket nagyítottak fel, amelyeket a Mediciek címerével együtt ábrázoltak. A palota hátsó homlokzatát pedig római császárok mellszobraival díszítették. Ezek a klasszikus időkre való utalások a Mediciek és az általuk választott illusztris ősök közti kapcsolatot voltak hivatva hangsúlyozni.

57 A gyűjteményeknek az oktatással való egybekapcsolása is hasznossági szempontú megközelítésnek tekinthető. Az egyetemeken - különösen a reneszánsztól kezdve - szinte nevelési szükséglet volt a gyűjteményképzés. Elsősorban a természettudományi anyagot, valamint a letűnt korok emlékeit, különösen az antikvitás régészeti leleteit, pénzeit gyűjtötték.

58 Ernst Gombrich szerint: „... be lehet bizonyítani, hogy a gyűjtés szempontjai iránti igény és a felmerülő nevelő [lehet, hogy oktató az eredeti szöveg szerint- B. M.] szándék együttesen hozta létre a modern múzeumot."

59 A National Gallery-ben kiállított Margaritonét 1857-ben azzal ajánlották megvételre, hogy a kép mutatja „minő barbár szintre süllyedt a művészet még Itáliában is, megújulása előtt". A műben nem kincset vagy élvezetet nyújtó alkotást láttak, inkább valamiféle oktatási segédeszközt, amely hozzájárul Vasari kánonjának jobb megértéséhez.

60 Magyarországon a régészeti anyaggyűjtést Rómer Flóris kezdte a 19. században, később Hampel József -főként oktató céllal- kiegészítette.

61 A gyűjtés történetében a gyűjteményeknek az analógiás gondolkodással való, valamint bizonyos fajta megismerési, hasznossági szempontú megközelítése mellett megjelenik a tudományos szempontú megközelítés is. „Abból, hogy a tárgyakat (konkrét-közvetlen számunkravalóságukban) felismerjük - mondja Lukács -, kialakul a magában való lét megismerése."

62 221