A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Bezzeg Mária: A gyűjtés létmódja néhány elméleti kérdésről 216

céllal, hogy kijavítsák a hibákat. De ugyanakkor figyelembe vették az újvilág fajait is. „Ez nemcsak egy elvont osztályozás volt - írja Olmi -: a növé­nyek, állatok és ásványok felhasználása a gyógy­ászatban [Kiemelés:B.M.], az egész meghatározás kérdésének nyilvánvaló praktikus célt adott." 48 Aldrovandi mindig figyelmeztette az „orvosokat és orvostanhallgatókat", hogy „teljes erejükkel" tanulmányozzák a „növényeket, állatokat és a földben felfedezett dolgokat" 49 . A gyűjtemények és növénykertek lehetővé tették a természeti tár­gyak közvetlen megfigyelését. A természeti tár­gyak gyűjtése egyfajta didaktikus és szakmai forrás létrehozását jelentette. 50 A Calceolari múzeumról doktor Giovanni Battista Olivi által 1584-ben írt katalógus 51 a múzeum praktikus céljait emelte ki. Fontos munka volt az orvosok, gyógyszerészek és botanikusok számára. E katalógus szerint a múze­um és Calceolari gyógyszertára szerves kapcsolat­ban állt egymással. Ennek tudható be, hogy a múzeum valóságos laboratóriumként és jól felsze­relt raktárként működött. 52 Hasznossági szempontú megközelítést találunk az angol Elias Ashmole (1617-1692) esetében is. Ashmole, a pénzügyőrség ellenőre, a Windsor Herald, egy a királlyal konzultáló asztrológus volt, számos történeti és alkímiai könyvet írt, de alapító tagja volt a Royal Society-nek is. Főleg könyveket, kéziratokat, érmeket és medálokat gyűjtött, de ritkaságai is voltak, például prehisztorikus kova­eszközei. 53 A tulajdonába került Tradescant gyűj­teményt az oxfordi egyetemnek ajándékozta, ahol korábban tanult, valamint elkészítette a Bodleian Könyvtár gyűjteményében lévő római pénzek katalógusát, amiért doktori címmel jutalmazták meg. 54 A nevét viselő múzeum (Ashmolean) számára - melynek alapító adományát tette - egy 1686-ban készült előírás preambulumában így ír: „Mivel a természet ismerete nagyon szükséges az emberi élet, egészség és kényelem számára [Kiemelés: B. M], és mivel a tudást nem lehet oly jól és haszno­san elnyerni, kivéve, ha ismerjük és figyelembe vesszük a természet történetét, és ehhez [a célhoz] szükséges a különlegesek megvizsgálása, főleg azoké, amelyek rendkívüliek anyagukat tekintve vagy hasznosak az orvostanban vagy felhasznál­hatóak a kézműiparban vagy a kereskedelemben [Kiemelés: B. M]: Én, Elias Ashmole, mivel ra­gaszkodom az effajta tanuláshoz, amelyben én magam a legnagyobb örömet leltem, és még most is lelem; mely okból is felhalmoztam együtt sokfé­le természeti dolgot és testet, az oxfordi egyetem­nek adományoztam őket, ahol magam diák voltam, és megtiszteltetés számomra, hogy annak tagja lehetek." 55 Szintén hasznossági szempontú közelítés a gyűj­temények felé, amikor ideológiai céllal használják őket. A Medici- palota udvarán lévő márványrondel­lák díszítése a Cosimo gyűjteményében levő antik kámeák alapján készült. 56 Drágakövekről vett klasszi­kus jeleneteket nagyítottak fel, amelyeket a Mediciek címerével együtt ábrázoltak. A palota hátsó homlokza­tát pedig római császárok mellszobraival díszítették. Ezek a klasszikus időkre való utalások a Mediciek és az általuk választott illusztris ősök közti kapcsolatot voltak hivatva hangsúlyozni. 57 A gyűjteményeknek az oktatással való egybekap­csolása is hasznossági szempontú megközelítésnek tekinthető. Az egyetemeken - különösen a rene­szánsztól kezdve - szinte nevelési szükséglet volt a gyűjteményképzés. Elsősorban a természettudo­mányi anyagot, valamint a letűnt korok emlékeit, különösen az antikvitás régészeti leleteit, pénzeit gyűjtötték. 58 Ernst Gombrich szerint: „... be lehet bizonyítani, hogy a gyűjtés szempontjai iránti igény és a felmerülő nevelő [lehet, hogy oktató az eredeti szöveg szerint- B. M.] szándék együttesen hozta létre a modern múzeumot." 59 A National Gallery-ben kiállított Margaritonét 1857-ben azzal ajánlották megvételre, hogy a kép mutatja „minő barbár szintre süllyedt a művészet még Itáliában is, megújulása előtt". A műben nem kincset vagy élvezetet nyújtó alkotást láttak, inkább valamiféle oktatási segédeszközt, amely hozzájárul Vasari kánonjának jobb megértéséhez. 60 Magyarországon a régészeti anyaggyűjtést Rómer Flóris kezdte a 19. században, később Hampel József -főként oktató céllal- kiegészítette. 61 A gyűjtés történetében a gyűjteményeknek az analógiás gondolkodással való, valamint bizonyos fajta megismerési, hasznossági szempontú megkö­zelítése mellett megjelenik a tudományos szempon­tú megközelítés is. „Abból, hogy a tárgyakat (konkrét-közvetlen számunkravalóságukban) felismerjük - mondja Lukács -, kialakul a magában való lét megismerése." 62 221

Next

/
Thumbnails
Contents