A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Soltész József: 200 éves Trevithick gőzmozdonya 193

A Newcomen gőzgépek gyorsan elterjedtek Angliában, majd megjelentek az európai kontinensen is. Technikatörténeti érdekesség, hogy a kontinens első ipari célra használt gőzgépét 1822-ben Magyarországon, Selmecbányán állították üzembe (Lábra). 1. ábra A Potter féle atmoszferikus gőzgép korabeli ábrázolása Fotó: KM Archívum Az angol ísaac Potter által épített atmoszferikus gőzgép megegyezett a Newcomen gépekkel. A gépről készült rajzsorozat a világ legrégibb atmoszferikus gőzgépet ábrázoló komplett műszaki rajza.

2 A 18. században a korai gőzgépeket tüzesgépnek hívták magyarul, a gőzgép elnevezés a 19. század elején alakult ki. A Newcomen gőzgépek szerkezetét többen tökéletesítették, a himba függőleges mozgását hajtórúddal és forgattyúval forgó mozgássá alakították át és így széleskörűbben tudták használni az iparban. A kisnyomású gőzgépeket végül a skót származású James Watt (1736-1819) tökéletesítette, úgyhogy a gőz kondenzációját a hengeren kívül végezte 2 Az első magyar atmoszferikus gőzgépekről részletesen ír Farkas Gábor a Technikatörténeti Szemle 1964-ben megjelent 4. számában a 83-98. oldalakon. 194 el,ezáltal gyorsabban hozott létre vákumot. A Watt féle kondenzátorral felszerelt gőzgépek 60 löketet végeztek percenként, ami jelentős javulás volt a Newcomen gépekhez képest. Watt vezette be a kettős mwködésű gőzgépet és az expanzió alkalmazását. A Watt féle koffer kazánban azonban továbbra is csak maximum 1,5 atmoszférás, kisnyomású gőzt állítottak elő, nem tartották biztonságosnak az akkori technika mellett a magasabb kazánnyomást. Watt az 1769-es szabadalma alapján Matthew Boultonnal (1728-1809) társulva gőzgépgyárat alapított. Egymás után készültek a 18. század végén a Watt féle kisnyomású gőzgépek, a himbáról egy érdekes megoldással a bolygókerékkcl vitték át a forgómozgást az ipari és mezőgazdasági gépeknél. Watt, gépeinél csapok helyett szelepes vezérlést alkalmazott, a himbáról mozgatott hasítékokkal és bütykökkel ellátott rúddal vezérelve. Watt munkatársa William Murdock (1754-1839) később tolatytyús vezérlést fejlesztett ki excenterről mozgatva, ezzel megteremtve a modern vezérművek alapjait. Watt alkalmazta először a gőzgépek fordulatszám szabályozására a centrifugális regulatort, a himba mozgatására a Watt féle paralelogrammát, és mint a gőzgép teoretikusa, először az indikátort, amivel a hengerben lezajló nyomásváltozásokat lehetett kirajzolni. Ez a gőzkorszak végéig a legfontosabb diagramja lett a gőzgépszerkesztőknek. Az első gőzkocsik A kisnyomású gőzgépek méretük és súlyuk folytán alkalmatlanok voltak szárazföldi járművek hajtására. Egy 100 lóerős Watt féle gőzgépnek majdnem 2 méter átmérőjű és több mint 3 méter löketű volt a gőzhengere, nem beszélve a kazánról és a több emelet magas himbáról. A gőzgépszerkesztők a járművek mozgatására a nagynyomású gőzgépekkel kísérleteztek. A nagynyomású gőz alkalmazásával a gépméretei jelentősen csökkenthetők voltak. Elmaradtak a nehézkes, lassú működésű Watt féle kondenzátorok, a gép szerkezete egyszerűsödött és a munkafolyamata felgyorsult. A nagynyomású gőzgépeknél a kettős működés vált elterjedte, a hengerben a dugattyú mindkét oldalára hatott felváltva a gőznyomás és a munkavégzés egyenletesebbé vált.