A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Magó László: Ingázók vasúti-menetkedvezményei 1945 előtt 182

7. táblázat: Négy, hat és hét napra érvényes munkás menetjegyfüzetek ára pengőben 80 km távolságig harmadosztályra (1938). Kilométer 4 napra 6 napra 7 napra 1-10 0.80 1.20 1.40 11 - 15 1.10 1.60 1.90 16-20 1.40 2.00 2.40 21-27 2.40 3.50 4.10 28-30 3.30 4.90 5.80 31-40 4.40 6.60 7.70 41-50 5.50 8.30 9.60 51-60 6.50 9.60 11.30 61-70 7.70 11.50 13.40 71 -80 8.40 12.70 14.80 8. táblázat: Harmadosztályú munkás-hetijegyek ára pengőben (1928) Kilométer Ill.oszt. 1 - 10 1.20 11 - 15 1.60 16-20 2.00 21 -27 3.40 28-30 4.80 31 -40 6.40 41 -50 8.00 51 -60 9.40 61 -70 11.20 71 -80 12.30 sorolható munkavállalók, mint például az értelmiségiek, alkalmazottak kereskedők és mezőgazdasági dolgozók, művészek. Ugyancsak ki voltak zárva az önálló jellegű munkavégzéssel foglalkozó személyek (pl. kofák, házalók, üzletek, gyárak vagy más üzemek részére otthon dolgozó varrónők, mosónők), , illetve az alkalmi munkát végzők (pl. takarító-, vagy bejárónők stb.) is. 1919-ben átmenetileg az alkalmazottak számára is lehetővé tették a munkás hetijegyek által nyújtott utazási kedvezmény igénybevételét, amit 1921-től az összes állami és magán alkalmazott részére kiterjesztettek. Ez a lehetőség azonban mindössze 1922 végéig állt fenn, ugyanis 1923. január l-jétől a munkásbérletekre már ismét csak az ipari munkások voltak jogosultak. A munkás hetijegyeket eleinte csak néhány meghatározott viszonylatban lehetett igénybe venni, azonban 1910-től már általánosan használhatóak a szomszédos forgalomban és a távolsági forgalom 1. és 2. szakaszán is (ez a zónadíjszabás eltörlését követően 40 km-es távolságot jelentett). A távolsági határt 1919-ben 60 km-re, a következő esztendőben pedig 80 km-re emelték, és ez a tárgyalt korszak végéig változatlan maradt. 1933-tól különleges munkás-menetjegyfüzetet adtak ki munkanélküliek számára munkakeresés céljából (9. táblázat). Ezeket a 10 lapból álló fuzetjegyeket a munkakönyvvel rendelkező s lakóhelyükön kívül fekvő gyárakban, bánya- és ipartelepeken, kereskedőknél, iparosoknál vagy bármely más üzemben munkát kereső ipari munkások vehették igénybe. Az igényjogosultságot (vagyis a munkanélküliséget) az Állami Munkaközvetítő Hivatalnak havonta igazolnia kellett. A füzetjegyben értelemszerűen csak a kiindulási állomást 189