A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Magó László: Ingázók vasúti-menetkedvezményei 1945 előtt 182
talos újságban (ez akkoriban a Vasúti és Közlekedési Közlöny volt), más hírlapokban, valamint a vasútállomásokon történő közzétételt, mint a díjszabás életbelépésének előfeltételét. A díjszabásokat általában a Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságánál meg is lehetett vásárolni. Másik fontos alapelv volt a díjszabások ellenőrzésének elve, amit úgy érvényesítettek, hogy előírták a kidolgozott díjszabások felterjesztését a felügyeleti hatóságnak. Ez lehetővé tette, hogy a vasúthálózat egészén egységes tarifapolitika érvényesüljön. Továbbá általános elvárás volt a díjszabások kialakításánál az egyszerűség, a jó áttekinthetőség és nem utolsó sorban az állandóság is - lehetőség szerint. Magyarországon az állam díjszabási felügyeleti jogát az 1889. évi XVIII. te, valamint a 8022/1924. ME rendelet értelmében a kereskedelemügyi miniszter gyakorolta, fontosabb díjszabási ügyekben az 1907. évi XXXVI. te. alapján szervezett Országos Közlekedési Tanács, illetve díjszabási bizottság előzetes meghallgatásával. Ezen kívül a tarifapolitika alakításában több más véleményadó és javaslattevő szerv is közreműködött. Ilyen volt az Országos Közlekedési Bizottság, mely az 1923. évi XXXIX. te. szerint Magyarország egész területére kiterjedő hatáskörrel rendelkezett, s mint ilyen vasúti, hajózási, közúti gépkocsi közlekedési és légiforgalmi díjszabási kérdésekben hozott határozatokat. Az 1880-as évek vége előtt Magyarországon a magas menetjegyárak miatt kevesen utaztak vonattal. A MÁV különféle díjmérséklések révén igyekezett fokozni az utazási kedvet, de számottevő eredményeket nem ért el, sőt a bevételek határozottan csökkentek. Ez sarkallta Baross Gábor minisztert arra, hogy 1889-ben egy teljesen új típusú díjszabási rendszert vezessen be, a zónatarifát. Ennek röviden az volt a lényege, hogy a távolsági egységek számára egyenlő menetdíjakat állapított meg, sőt egy bizonyos határon túl a szállítási távolságot teljesen figyelmen kívül hagyta (végtelen zóna) 3 . Legnagyobb árcsökkentést a 25 km-nél Eredetileg a szomszédos forgalomban két vonalszakasz, a távolsági forgalomban pedig tizennégy zóna volt. 1896-ban a szomszédos forgalom kilométer alapú lett és bevezették a harmadik vonalszakaszt. 1903-ban a távolsági forgalomban is bevezettek két újabb díjzónát. rövidebb és a 225 km-nél hosszabb utazási távolságok esetében vezetnek be. Az államnak mindezzel az volt a célja, hogy Budapest kereskedelmi központ jellegét erősítse. 1890-ben a fővárosba vasúton érkező utazók száma még alig 2,5 millió, 1895-ben már 4,7 millió. A zónadíjszabás bevezetését követő első tíz évben a 0-25 km-ig terjedő forgalomban a bevételek csaknem 300%-kal emelkedtek. Milyen kedvezményekkel találkozhatunk a vasúti személydíjszabásoknál? A kedvezmények két alapvető csoportba sorolhatóak, mégpedig állandó (vagy rendszeres), és alkalmi kedvezmények. A rendszeres kedvezmények fő célja a munkavállalók és a tanulóifjúság utazásainak támogatása volt. Alkalminak tekinthetőek a csupán bizonyos időszakokban biztosított kedvezmények (pl. ünnepnapok kapcsán kiadott - Szent István napja, Húsvét - vagy nagy érdeklődésre számot tartó rendezvények - kiállítások, vásárok - látogatására szolgáló, meghatározott viszonylatra, illetőleg célállomásra érvényes alkalmi menettérti jegyek) 4 . Szintén ebbe a csoportba tartoznak az olyan kedvezmények is, melyek ugyan folyamatosan elérhetőek, de az egyes utasok csak alkalmanként veszik igénybe azokat (pl. társasutazások menetrendszerinti vagy különvonattal, tanulmányi kirándulások, nyári táborozások céljára szolgáló kedvezményes utazási lehetőségek, de ide sorolhatóak a pihenési - üdülési célú hétvégi jegyek, a csoportos turistajegyek, sőt az ún. filléres gyorsvonatok is). Kedvezményes menettérti jegyek és füzetjegyek Már az 1870-es években adott ki a MÁV mérsékelt áru menettérti jegyeket meghatározott viszonylatokra. 5 Ezek érvénytartama általában kettő 4 Az ünnepi menettérti jegyekből pl. 1883-ban 5713, 1887-ben 9395 db-ot adtak ki. A millenniumi rendezvények látogatói számára a MÁV egy teljesen külön díjszabást dolgozott ki, de ezen kivül más jeles események pl. Rudolf főherceg, trónörökös esküvői ünnepsége Bécsben 1881-ben - alkalmával is árusítottak ilyen kedvezményes menettérti jegyeket. 5 A menettérti jegy kedvezménye abban állt, hogy olcsóbb volt, mint két oda-vissza útra szóló rendes áru menetjegy (1882-ben 150 km-en belül a menettérti jegy ára 15%-kal volt alacsonyabb, mint a teljes áru jegy). 183
