A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Magó László: Ingázók vasúti-menetkedvezményei 1945 előtt 182

talos újságban (ez akkoriban a Vasúti és Közleke­dési Közlöny volt), más hírlapokban, valamint a vasútállomásokon történő közzétételt, mint a díjszabás életbelépésének előfeltételét. A díjszabá­sokat általában a Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságánál meg is lehetett vásárolni. Másik fontos alapelv volt a díjszabások ellenőr­zésének elve, amit úgy érvényesítettek, hogy előírták a kidolgozott díjszabások felterjesztését a felügyeleti hatóságnak. Ez lehetővé tette, hogy a vasúthálózat egészén egységes tarifapolitika érvényesüljön. Továbbá általános elvárás volt a díjszabások ki­alakításánál az egyszerűség, a jó áttekinthetőség és nem utolsó sorban az állandóság is - lehetőség szerint. Magyarországon az állam díjszabási felügyeleti jogát az 1889. évi XVIII. te, valamint a 8022/1924. ME rendelet értelmében a kereskede­lemügyi miniszter gyakorolta, fontosabb díjszabási ügyekben az 1907. évi XXXVI. te. alapján szerve­zett Országos Közlekedési Tanács, illetve díjsza­bási bizottság előzetes meghallgatásával. Ezen kívül a tarifapolitika alakításában több más véle­ményadó és javaslattevő szerv is közreműködött. Ilyen volt az Országos Közlekedési Bizottság, mely az 1923. évi XXXIX. te. szerint Magyaror­szág egész területére kiterjedő hatáskörrel rendel­kezett, s mint ilyen vasúti, hajózási, közúti gépko­csi közlekedési és légiforgalmi díjszabási kérdésekben hozott határozatokat. Az 1880-as évek vége előtt Magyarországon a magas menetjegyárak miatt kevesen utaztak vonat­tal. A MÁV különféle díjmérséklések révén igye­kezett fokozni az utazási kedvet, de számottevő eredményeket nem ért el, sőt a bevételek határo­zottan csökkentek. Ez sarkallta Baross Gábor minisztert arra, hogy 1889-ben egy teljesen új típusú díjszabási rendszert vezessen be, a zónatari­fát. Ennek röviden az volt a lényege, hogy a távol­sági egységek számára egyenlő menetdíjakat álla­pított meg, sőt egy bizonyos határon túl a szállítási távolságot teljesen figyelmen kívül hagyta (végte­len zóna) 3 . Legnagyobb árcsökkentést a 25 km-nél Eredetileg a szomszédos forgalomban két vonalsza­kasz, a távolsági forgalomban pedig tizennégy zóna volt. 1896-ban a szomszédos forgalom kilométer alapú lett és bevezették a harmadik vonalszakaszt. 1903-ban a távol­sági forgalomban is bevezettek két újabb díjzónát. rövidebb és a 225 km-nél hosszabb utazási távol­ságok esetében vezetnek be. Az államnak mindez­zel az volt a célja, hogy Budapest kereskedelmi központ jellegét erősítse. 1890-ben a fővárosba vasúton érkező utazók száma még alig 2,5 millió, 1895-ben már 4,7 millió. A zónadíjszabás bevezetését követő első tíz év­ben a 0-25 km-ig terjedő forgalomban a bevételek csaknem 300%-kal emelkedtek. Milyen kedvezményekkel találkozhatunk a vasúti személydíjszabásoknál? A kedvezmények két alapvető csoportba sorolhatóak, mégpedig állandó (vagy rendszeres), és alkalmi kedvezmények. A rendszeres kedvezmények fő célja a munkaválla­lók és a tanulóifjúság utazásainak támogatása volt. Alkalminak tekinthetőek a csupán bizonyos idő­szakokban biztosított kedvezmények (pl. ünnep­napok kapcsán kiadott - Szent István napja, Hús­vét - vagy nagy érdeklődésre számot tartó rendezvények - kiállítások, vásárok - látogatására szolgáló, meghatározott viszonylatra, illetőleg célállomásra érvényes alkalmi menettérti jegyek) 4 . Szintén ebbe a csoportba tartoznak az olyan ked­vezmények is, melyek ugyan folyamatosan elérhe­tőek, de az egyes utasok csak alkalmanként veszik igénybe azokat (pl. társasutazások menetrendsze­rinti vagy különvonattal, tanulmányi kirándulások, nyári táborozások céljára szolgáló kedvezményes utazási lehetőségek, de ide sorolhatóak a pihenési - üdülési célú hétvégi jegyek, a csoportos turista­jegyek, sőt az ún. filléres gyorsvonatok is). Kedvezményes menettérti jegyek és füzetjegyek Már az 1870-es években adott ki a MÁV mérsé­kelt áru menettérti jegyeket meghatározott vi­szonylatokra. 5 Ezek érvénytartama általában kettő 4 Az ünnepi menettérti jegyekből pl. 1883-ban 5713, 1887-ben 9395 db-ot adtak ki. A millenniumi rendezvé­nyek látogatói számára a MÁV egy teljesen külön díj­szabást dolgozott ki, de ezen kivül más jeles események ­pl. Rudolf főherceg, trónörökös esküvői ünnepsége Bécsben 1881-ben - alkalmával is árusítottak ilyen kedvezményes menettérti jegyeket. 5 A menettérti jegy kedvezménye abban állt, hogy ol­csóbb volt, mint két oda-vissza útra szóló rendes áru menetjegy (1882-ben 150 km-en belül a menettérti jegy ára 15%-kal volt alacsonyabb, mint a teljes áru jegy). 183

Next

/
Thumbnails
Contents