A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Krámli Mihály: Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez Különös tekintettel a román hadbalépés következményeire (1917) 172

A gabonával való feketekereskedelmet a KSZV különféle rendeletekkel igyekezett megakadályozni. Először is, kikötötték, hogy a hajósok csak akkor tarthatnak maguknál nagyobb mennyiségű készpénzt, ha annak eredetét okmányokkal tudják igazolni. Ez a rendelkezés azonban nem hozta meg a kívánt hatást. A KSZV ezért 1917. november 8án egy „intézkedéscsomagot" hozott a gabonalopások megfékezésére. Ennek lényegi elemeként elrendelték a Duna vonala mentén katonai őrség felállítását, melynek célja a gabona partra vitelének megakadályozása volt. Emellett a Romániából magánúton behozott élelmiszer mennyiségét személyenként 25 kg-ban maximálták, valamint előírták a szállítmányok szigorúbb ellenőrzését. Mindezt november 17-én azzal egészítették ki, hogy tilos a hajóknak Ada-Kaleh mellett megállni vagy lassítani. Az ottani törökök ugyanis csónakjaikkal a hajókhoz kötötték magukat és úgy vásároltak a hajósoktól. Ez utóbbi rendelkezést december 17én visszavonták, mivel úgymond „ez az ottani törökök számára létkérdés".

39 Az ecsetelt negatív jelenségek ellenére elmondható, hogy a KSZV hajózási csoportja az 1917. esztendő folyamán egészében véve kitűnően teljesítette feladatát. A helyzet 1918-ban ismét megváltozott: az Oroszországgal kötött breszti (március 3.) és a Romániával kötött bukaresti béke (május 7.) után a Duna teljes hosszában megnyílt a központi hatalmak előtt, de addigra a romániai gabonakészletek kimerültek. A KSZV hajózási csoportjának újabb feladat jutott: a megszállt Ukrajna gabonáját kellett eljuttatnia a központi hatalmak területére. Az erre tett erőfeszítések, illetve az őszi összeomlás története azonban már egy következő tanulmány tárgyát képezné. HL I. VH 4487. d. II. Exp. 9886/1917; Ballá 44. o. 181