A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Krámli Mihály: Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez Különös tekintettel a román hadbalépés következményeire (1917) 172

kitermelésének újraindítása volt. A nyersolajipar területén kezdetben a németek törekedtek az egyeduralomra. Az elpusztított kutakat a németek állították helyre a Monarchia kizárásával. Később a németek a Monarchiának is ígértek olajkitermelő területeket, s a Monarchia is részesedett, bár csak csekély mértékben, a Romániában kitermelt olajból.

8 A Monarchia, ezen belül elsősorban Ausztria számára 1916-1917 fordulóján az olajnál jóval nagyobb jelentősége volt a gabonának. Az 19161917. aratási évben ugyanis Ausztriában 600 ezer tonnányi gabonahiány alakult ki, s ennek fedezése csakis Romániából volt lehetséges. Még a támadás megindulása előtt, az 1916. október 28-án Berlinben megkötött megállapodásban Ausztria nehéz helyzetére való tekintettel Románia egész liszt és kenyérgabona készletét Németország a Monarchiának engedte át. Az 1917. április 14-én kötött bécsi megállapodásban Németország hozzájárult, hogy június 6-ig az első 3000 tonna kenyérgabonát a Monarchia kapja. Az osztrák-magyar hadsereg-főparancsnokság (AOK Armeeoberkommando) 1917 áprilisában kelt helyzetértékelése jól érzékelteti a román gazdaság rendkívül fontos szerepét a központi hatalmak háborús erőfeszítéseiben: „ Csakis a romániai behozatal teheti lehetővé azt, hogy Ausztria-Magyarország a felette szűkös készletek mellett a következő termésig még valahogyan fenntartsa magát. Csakis a romániai kőolajforrások birtoklása teszi a központi hatalmak számára lehetővé azt, (legfőképp azonban Németországnak) hogy motorüzemes harci eszközeiket (különösen tengeralattjáróikat, gépkocsijaikat és repülőgépeiket) a szükséges üzemanyaggal elláthassák, s hogy a nyugati és a délkeleti hadszíntereken e harci eszközökkel túl bőségesen ellátott ellenfeleket félig-meddig megközelíthessék. "

9 1917 elején a németek a Monarchia kizárásával megalakították a romániai petróleummezök parancsnokságát (Kodöl). Később a Monarchia is kapott olajkutakat Baicoi környékén, s így megalakult a cs. és kir. nyersolajparancsnokság. 1917. október 17-én ennek helyébe az osztrák-magyar olaj szindikátus lépett. Schafarik 84. o. 9 Idézi: Schafarik 82. o. A román területek megszállását követően a lehető leggyorsabban leltárba vették a készleteket. Ebből kiderült, hogy 670 ezer tonna gabonaféle van raktáron. A megszállással az antant által lekötött gabonakészletek nagy része is a központi hatalmak kezére került.

10 A tavasz folyamán 1 millió hektár gabonával való bevetésére is sor került. Végül 1917. júliusáig Romániából 434 435 tonna élelmiszert és takarmányt vittek ki Németországba és 598 497 tonna élelmiszert és takarmányt a Monarchiába, vízi és vasúti szállítással. A Monarchia még az aratás előtt, 1917. június 6-án újabb megállapodást kötött Németországgal Berlinben. Itt úgy egyeztek meg, hogy Németország ideiglenesen kvóta alatt maradt részesedésének egyidejű lassú kiegyenlítésével és egy Romániában tárolt tartalék készleten kívül a romániai gabonát Németország és a Monarchia között egyenlő részben osszák fel. Az 1917. év augusztus-decemberi időszakában a Monarchia további 219 421 tonna élelmiszert kapott Romániából, ebből 198 730 tonna volt gabona." Romániát ugyan négy szövetséges szállta meg, akik osztoztak a megszállt területek javain, ám ez az osztozkodás korántsem volt egyenlő mértékű. A kivitt termények, a nyersolajat nem számolva, több mint 90 %-át Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia kapta. Ha a kitermelt nyersolajat is beleszámítjuk (melynek több mint 80 %-a Németországot illette), a kép még inkább egyoldalúvá válik.

12 A Romániában talált, illetve megtermelt Románia már 1914 augusztusában felajánlotta az antanthatalmaknak, hogy vásárolják fel raktáron lévő gabonakészleteit. A gyors cselekvésből azonban politikai huzavona lett, nem utolsósorban azért, mert sokallták a kért árat. Miután Románia nem akart lemondani a nagy anyagi hasznot jelentő üzletről, 1915-ben a központi hatalmakhoz fordult. 1915. augusztus 1-én a románok feloldották a gabona kiviteli tilalmát, majd 1915 decemberében megkötötték a szerződést a svájci Behles cég közreműködésével a gabonaszállításokról. Az antant csak ekkor kapott észbe, és az angolok a „Bureau Britannique"-on keresztül lekötöttek 800 000 tonna gabonát. A megszállásig ennek a fele került csak leszállításra, se ennek a jó része is a központi hatalmak kezébe került. Sebastian Sebesco: La Roumanie et la Guerre. Paris, 1918. 16-18.0. 11 Schafarik 83. o„ 86-87. o. 12 A kiviteli adatokat 1. Schafarik 136-137. o. Törökország részesedése az élelmiszerek területén többszörösen 175