A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Krámli Mihály: Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez Különös tekintettel a román hadbalépés következményeire (1917) 172

Ausztriában és Magyarországon egy-egy központi élelmezési hivatalt létesítsenek. így jött létre Ma­gyarországon 1916. október 26-án a Közélelmezé­si Hivatal, Ausztriában pedig 1916. november 13­án a k. k. Amt fiir Volksernáhrung (cs. kir. Nép­élelmezési Hivatal). A Románia elleni összehan­golt támadás elsődleges célja is az volt, hogy a központi hatalmak biztosítani tudják maguknak a romániai gazdasági erőforrásokat, amelyekre a háború folytatásához feltétlenül szükségük volt. Az 1916 őszén a Románia kiaknázására vonatko­zólag tartott megbeszéléseken a szövetségesek abban az alapelvben állapodtak meg, hogy Romá­niából mindegyiküknek azt az árucikket szállítják, amely azoknak a további hadviseléshez és közgaz­daságuk szempontjából a legsürgősebben szükséges. A románok, hadba lépésük után természetesen több helyen aknazárak és folyamtorlaszok építésé­vel zárták le a Dunát. A Duna aknáktól és torla­szoktól való megtisztítása Mackensen november 21-i sistovi átkelését követően indult meg, majd Orsova visszafoglalása után (1916. december 9.) e munka felgyorsult. December 12-én felszámolták a kalimoki aknazárat, majd Braila elfoglalása után (1916. december 30.) a hajózás ismét megindulha­tott ezen a Duna-szakaszon. E vonalon a Zwierkowski György korvettkapitány parancsnok­sága alatt álló aknászok 1916-ban 113 aknát emel­tek ki. Ez persze nem jelentette azt, hogy az összes aknát eltávolították volna, csak a hajózás biztonsá­gát leginkább fenyegetőket. A Duna Szül ináig terjedő szakaszán az 1917. év folyamán több mint 200 további aknát emeltek ki. 5 Mint arról az elő­zőekben szóltunk, 1916. december 30-ától elvileg újra megindulhatott a hajóforgalom a Duna Brailáig terjedő szakaszán, 1917. március közepé­ig a veszedelmes jégzajlások azonban ezt időnként szinte lehetetlenné tették. Románia megszállása A hadba lépés előtt Románia területe 139,7 ezer km 2 volt, 7,5 millió fő lakossággal. Ebből meg­Wulff Olaf. Az osztrák-magyar dunai flottilla a világ­háborúban 1914-1918. Budapest, 1934. (A továbbiakban Wulff) szállás alá került 69,9 ezer km 2 3 millió lakossal. A megszállt területekkel a központi hatalmak kezébe került a vetésterület 53 %-a, valamint, ami ennél fontosabb, a román olajmezők. A megszállt Ro­mánia gyakorlatilag német katonai közigazgatás alá került, mivel a legfőbb hatóság a Mackensen főparancsnokság (OK.M Oberkommando Mackensen) lett. Ennek alárendeltségébe tartozott a gyorsan megszervezett romániai katonai köz­igazgatás (MVR Militárverwaltung in Rumánien). A megszállás során a minél nagyobb befolyásra való német törekvések miatt a Monarchia és Né­metország érdekei szembekerültek egymással Romániában. A sors különös iróniája folytán éppen azokon a területeken, amelyek még Bis­marck szerint Ausztria-Magyarország számára további terjeszkedési terepetjelentettek volna (Al­Duna, Balkán), az első világháború folyamán Németország mint új és erős versenytárs lépett fel. Románia megszállt része ugyan német parancs­nokság alá került, de a Monarchia gazdasági érde­keinek védelmében sikerült elérni, hogy a meg­szervezésre kerülő gazdasági törzskarban szigorú paritás érvényesüljön, azaz minden állást két tiszt, egy német és egy osztrák-magyar töltsön be. 6 Ezzel párhuzamosan a Duna megszállt romániai szakaszán is kettős parancsnokság alakult ki: a révka­pitányságok német parancsnokság alá kerültek, míg a hajóállomás- és hajócsoport-parancsnokságok 7 oszt­rák-magyar vezetés alatt álltak. A megszállt román területek gazdaságának mie­lőbb a központi hatalmak szolgálatába állítása komoly szervező és helyreállító munkát igényelt. A két legfontosabb terület az élelmiszer- és takar­mány kivitel biztosítása, illetve az olajmezők 6 A román közigazgatás és gazdaság újjászervezése céljából a katonai parancsnokság mellett két törzskart hoztak létre, a közigazgatási és a gazdasági törzskart. A közigazgatás megszervezése a közigazgatási törzskar, az anyagbeszerzés, elosztás és szállítás pedig a gazdasági törzskar feladata volt. A pénzügyekkel kapcsolatos feladatokat a két törzskar együttesen látta el. A gazdasá­gi törzskarban érvényesülő szigorú paritás megóvása miatt a törzskar rendeletei csak akkor voltak érvényesek, ha az adott állást betöltő mindkét tiszt aláírta azt. Schafarik 64. o. 7 Hajóállomás- és hajócsoport-parancsnokságokra 1. Krámli 210-21 l.o. 174

Next

/
Thumbnails
Contents