A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Krámli Mihály: Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez Különös tekintettel a román hadbalépés következményeire (1917) 172

A Bukarestet délről fenyegető veszély miatt a román hadvezetés leállította az erdélyi támadást. A dobrudzsai harcokban orosz erők jelentek meg, és az itteni román csapatok is orosz parancsnokság alá kerültek. November folyamán a 9. német hadsereg Erdélyből, Mackensen pedig a Duna felől tört a román Alföldre. December 6-án elfoglalták Bukarestet és Ploestit. Az év végéig Románia nagyobbik részét megszállták, a románok, orosz segítséggel csak a Szeret-Duna vonalon tudták a frontot stabilizálni. Románia belépése a háborúba végeredményben az ország megszállásához és a román hadsereg felének megsemmisüléséhez vezetett. A román gazdaság és infrastruktúra csak kisebb veszteségeket szenvedett majd rövidesen helyreállítva a német és az osztrák-magyar hadigépezet táplálójává vált. E rövid történeti áttekintés után nézzük meg, hogyan befolyásolta a román hadba lépés a dunai hajózást és a Központi Szállításvezetőség hajózási csoportjának tevékenységét. Romániában a hadüzenettel együtt érvénybe léptek azok az előre előkészített királyi rendeletek, amelyek alapján zár alá vették az ellenséges polgárok ingó és ingatlan vagyonát. E rendelkezéseket hamarosan kiterjesztették azokra a bankokra és részvénytársaságokra, amelyekben az ellenséges államoknak tőkeérdekeltségük volt. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az ellenséges állampolgárok internálása, köztük az osztrák-magyar hajóstársaságok turnu-severini és Giurgiu-i kirendeltségeinek alkalmazottaié. Marius Muntean giurgiu-i Dunagőzhajózási Társaság (DGT) főkapitány később az internálótáborban meg is halt.

2 A román hadba lépés idején összesen 346 osztrák-magyar és német hajó és uszály rekedt a Duna Orsova alatti szakaszán. Ezek közül a KSZV állományába tartozott 23 gőzös (a 34-ből), valamint 123 megrakott és 78 üres uszály. A román szervek már négy nappal a hadüzenet előtt megnehezítették a hajók kikötését Turnu-Severinben és Giurgiuban. A hadüzenet napján, augusztus 27-én a románok délután hat órakor, vagyis a hadüzenet hivatalos átadása előtt három órával megkezdték 2 Muntean sorsára: Siba János: Folyami hajók a világháborúban. Budapest, 1931. 44-45. o. az osztrák-magyar hajók elsüllyesztését a TurnuSeverin közelében lévő Simian-szigetnél. A romániai harcok folyamán összesen 55 osztrák és 42 magyar egység süllyedt el, 43 pedig véglegesen román kézben maradt. A harcok lezárulása után 58 egységet kiemeltek, ezek egy részét újra szolgálatba is állították.

3 Az előrenyomuló román csapatok Orsovát is elfoglalták. Orsova kiürítésében öt gőzhajó vett részt. A polgári lakosság és a hatóságok elmenekítése után Keveváránál a románok feltörése ellen folyamzárat létesítettek. A német ZEG (Deutsche Zentraleinkaufgesellschaft, Német Központi Bevásárlótársaság) által Orsovába telepített nagy gabonaelevátor viszont román kézbe került. A Turnu Severinben működő 21 úszó elevátorból a románok visszavonulásuk alkalmával 14-et elsüllyesztettek.

4 A központi hatalmakat, ezen belül is különösen Ausztriát igen súlyosan érintette a romániai gabona-behozatal megszűnése. Az élelmezési viszonyok romlása (főleg a Monarchia osztrák felében, ahol a fejadagok alacsonyabbak voltak, mint Magyarországon) arra vezetett, hogy 1916 végén 3 KMA (Közlekedési Múzeum Archívuma) Mladiátagyűjtemény Döbrentei Gábor. Beschlagnahmen von Donaufahrzeugen wáhrend des Krieges. 1920. (a továbbiakban KMA Mladiáta-gyüjtemény Döbrentei 1920) 48-49. o. A 43 román kézen maradt egységből 35 uszály, 8 pedig ponton volt. KMA Mladiáta-gyüjtemény „Aus AnlaB des rumanischen Krieges 1916-1917 bisher in rumánischen Gewalt verbleiben öst. und ung. Fahrzeuge" 4 A Romániából vízi úton érkező gabonaszállítmányok nagy részét dél-magyarországi kikötőkben átrakták vasútra, s így mentek tovább Ausztriába és Németországba. Az átrakás meggyorsítása érdekében a ZEG Németországból öt nagy elevátort (kb. napi 1000 t teljesítménnyel) telepített át 1916 március-májusában Vukovárra, Zimonyba, Pancsovára, Újvidékre és Orsovába. E kikötőkből 1916. augusztus 28-áig összesen napi 20 vonatpár szállította tovább a gabonát. A gabona romániai fő be- és átrakodási kikötője Turnu-Severin volt, itt 21 úszó elevátor rakodta az uszályokba. A turnuseverini elevátorok összteljesítménye 10 000 tonna volt naponta. Ezek az elevátorok végezték a csak az AlDunán közlekedni képes görög uszályokból a vaskapuuszályokba a gabona átrakodását. Schafarik Brunner Wladimir. Románia szerepe háborús gazdálkodásunkban. Budapest, 1935. (a továbbiakban Schafarik) 56. o. 173