A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Eperjesi László: Magyar-román vasútforgalmi kapcsolatok a dualizmus korában (1867-1891) I. rész 156

XVII. A pest-pancsovai vonal, illetőleg a pestkikindai kész vonal kihosszabbítása N.Becskereken és Perlaszon át Pancsováig a Dunán. E vonalnak a föladata a szerb forgalmat rávezetni természetes útjára, s a délkeleti kiindulásoknak iránypontul szolgálni, minek sikere kétségtelenné válik, ha a szerb hálózat, úgy a keleti forgalom megnyitása a Suezi-csatorna folytán Saloniki felől, végre a stambuli irány, mely a Balkánokat legildomosabban nyugatról kerülheti meg. Szendrőnél csomópontot fognak találni. Természetes közvetítője ezen irány az úgynevezett keleti fővonalnak, melyet, midőn J856-ban első eszméje fölmerült, Bécsből Sopron, Kanizsa és Eszéken át Zimonyba, illetőleg Belgrádba terveztek, holott egyszerűbb az eszme e nevezetes forgalmat a kész vonalon N.-Kikindától Pesten át Bécsig közvetíteni, mire nézve csak kis darabot Kikindától Pancsováig kell még kiépíteni. E fővonalnál Pestet természetes és jogosult helyzetén tul annál inkább kell figyelembe tartani, minél inkább bizonyos, hogy sok százados forgalom megszokott útját csak döntő okokból lehet büntetlenül más irányra vezetni. Hossza 48 4 mf, ebből 32 4 mf Pest-Kikinda közt készen van, tehát 16 4 mf. maradna még kiépítendő, melyen egyébiránt csak helyenkénti és az általános szempontból fölvett tanulmányozások tétettek. E kombináczióból következik egy másik, mely az eszék-zimonyi vonal czélszerű felcserélésére vezet és pedig: XVIII A perlasz-ujvidéki-zombori vonal által, mely az utóbbi helyen az alföldi vonallal csatlakozva, Bezdánnál Dunát ér s egyúttal Péterváradot kapcsolja Eszékkel. E vonal az eszék-zimonyival ellentétben, védelmi czélokból elsőséggel bir, melyek azt követelik, hogy a péterváradi állás a vasúti szövedékben benne legyen. Ez pedig csak a Duna balpartján eszközölhető, mert a jobbparton a Dunára dűlő hegylánczok meredek lejtényein aránytalan költséggel is alig sikerülne a kívánt utat létrehozni. Egyébként is Pétervárad és Eszék összefoglaló utjának elhelyezése indokoltabb a nagy folyam mögé, mint eleibe, s e védelmi szempont a vonalat a Duna balpartjára utalja. Különben azon körülmény is, hogy az ellentétes vonal a határmentében az ország végszélén lenne vezetendő, mind nagyobb hátrányára szolgál. Ellenben a balparti vonal gazdag termékeny vidéket szel, a közép Duna egyik fontos kereskedelmi pontját, a környék gyűjtőhelyét, Újvidéket érinti. Balparti vonalunk tehát védelmi czélból s Újvidék tekintetéből igen fontos, következésképen a hálózatban megállapítandó ellenzetes vonala pedig Szeremen át egyelőre annál inkább mellőzhető, minthogy a két részről befoglaló viziutak forgalmának közvetítésére szolgálnak. Az egész vonal 18 mf. hosszú. Vonalozások ez irányban még nem tétettek. XIX. Az arad-temesvári vonal a délkeleti országrész két nagyobb és jeles városát csatolja, egyúttal két erődített helyet, mi által védelmi fontosságot nyer. Hossza 7

l

'

4 mf. Kielégítő tanulmányozás még hiányzik. XX. A temesvár-orsovai vonal Lúgoson és Mehádián keresztül. Krassónak nevezetes ércztermelése s általánosan e megye úgy az oláh bánsági végvidék érdekei e vonali megkívánják, melynek forgalmát Mehádia világhírű gyógyforrásai is emelni fogják. E vonal ezentúl az ország délkeleti sarkát, s a belkereskedés végpontját, Orsovát fogja a vasúti forgalomba bevonni; hadtani értékét sem lehet említetlenül hagyni. Hossza 23 mf. és helyenkint volt már vizsgálat tárgya, mindazonáltal annak idejében újbóli tanulmányozást fog szükségeim. XXI Az arad-kárólyvári, illetőleg alvinczi vonal. Hossza 26 " 4 mf, e vonal engedélyezve van, s rajt a földmunkálatok helyenkint elkészíttettek. A piski-petrozsényi vonal a föntebbinek kiágazása, azzal egyetemben engedélyezve van. Hossza 10 4 mf, kiépítése fővonalét nyomban követni fogja. Végre Erdély területén a vasháló tökéletesebb kiegészítése czéljából még a következő legfontosabb oldalkapcsolatok vétetnek fel, a jelen prospektusba, megjegyezvén, hogy azok a közgazdászán és statisztikai adatok figyelemben tartása mellett, helyi érdekek által is indokolva, nagyobb fontosságuknál fogva vétettek sorrendbe. Ezek: 169