A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Eperjesi László: Magyar-román vasútforgalmi kapcsolatok a dualizmus korában (1867-1891) I. rész 156

XXII. A kapus-szebeni ágvonal, mely a törzsvo­nalból kiindulva, Erdély másodfővárosát kapcsol­ja a hálórendszerrel. Hossza 5 4 mértföld. XXIII. A brassó-csikszereda-gyergyószentmiklósi vonal közben Sepsi-Szt-György, Tusnád és Sz.­Domonkos érintésével, melyre a székelység népe­sedési és iparviszonyai igényt tartanak. Hossza 16 mértföld. XXIV. A marosvásárhelyi ágvonal, mely a törzs­vonalból Gerend és Hadréd körül kiágazva. Er­dély harmadfővárosát csatolja a többivel és a nagy forgalommal. Hossza 6' 4 mértföld. XXV. A kolozsvár-beszterczei vonal Bonczhida, Szamos-Ujvár és Deés közelében húzódva, jelenben a helyi körülmények által indokoltatik, idővel azonban Havasalföldre kihosszabbodva, rendeltetése leend nemzetközi forgalom közvetítőjeként szerepelni. Hossza 13 2 m f Az utóbbi 4 vonalon a szüksé­ges tanulmányozások még hiányoznak. Ezek azon vonalak, melyeket egyelőre megállapí­tani kellett, melyek együtt egymáshoz s az orszá­gos területhez oly combinatióban állanak, misze­rint a hálózatot ábrázoló térképet áttekintve, a vonalak szárnyait arányos terjedésben, s egyenlő irányszögben láthatjuk kisugározni. De ezzel a hálózat koránt sincs befejezve, mert szálai a kifej­lődő követelmények nyomán sürüsítendők lesznek. Sőt a névszerint elősorolt vonalakon tul, a forga­lom gyűjtése, vagy összefüzése czéljából még több alsóbbrendű vonal szüksége fog felmerülni, melyek egyébként már az úgynevezett olcsó vasutak rend­szerének tárgyait képezik, melyeknek szükségessé­gét a további fejlemények fogják kitüntetni s fon­tosságukat osztályozni. Magyarázni sem kell, hogy a mint szükséges egy­részről, hogy ily fontos gazdasági beruházás komoly megfontolás és megállapított hálózat nyomán tétessék, úgy másrészről nem kevésbé fontos, hogy a foganatosítás sorrendé tervszerű s változhatlan legyen, mert a rendszer kivitele csak így lehet következetes, s mert csak ez által lehet mellőzni, hogy a vidéki és magánérdekek tusája zsibbasztólag ne hasson a magasabb érdeküek létesítésére. A hálózat megállapításánál irányadó volt a köz­gazdászati elv, hogy az központtal bírjon, melyből a vonalak minden irányban kisugározva, az or­szág határáig terjedjenek. Minden, mi a forgalomnak életet ad, pénz, keres­kedés, gyár- és kézi-ipar akaratlanul is központo­sítja magát, s a központ természetes helyét, ha nem volna is, megteremti, és mert a fentebbiek a közle­kedési eszközökkel kölcsönös tényezőket képeznek, s egymással viszonos életföltételei, nem lehet, hogy egymás nélkül fennállhassanak. Ez áll az ország és főváros kölcsönös viszonyára is, mely szerint egyiknek felvirágzása mindig magával emeli a másikat. Az ily központot nem lehet mesterségesen csinálni, az ma­gábólfejlődik s az által mutatja, hogy természetes. Fővárosunknak fényesen megvan e tulajdonsága, mi hogy természetes, kitűnik nemcsak fekvéséből és helyzetéből, de különösen azon tényből is, hogy kiszámított mellőzések ellenében a hazai forgalom és kereskedés központjaként a legnagyobb vihar közt föntartotta magát. Az ily minőség nem engedi magát büntetlenül megkerülni, s a mi ilyesre törekszik, az eredmény­ben bosszulja meg magát. Hasonló felfogás utalta Budapestet központul a tervezetbe, s e megállapo­dást parancsolták az 1832/6. és 1848-iki vasúti törvények, melyek Budapestet jelölik ki központul, s minden főirány kiindulását ezen központból szabják meg. Budapestnek központi helyzete révet követel, mely a budai pályafőt kapcsolná a Pestiekkel. E kapcsolatra 1865-ben a concessio kiadatott. Ezek azon irányok, melyeket a kormány az alakí­tott vezérelvek nyomán az ország valódi érdekei és szükségei gondos számbavételével kijelölt, hogy azok a közös haza mind országos mind vidéki érdekeinek megfelelve a rendelkezésre álló erők takarékos és lelkiismeretes alkalmazása mellett a közjólét életereit képezzék, és majdan valósítva hazánkat az európai államrendszerben azon színvonalra emeljék, melyre alaperejénél és föld­irati helyzeténél fogva hivatva van. E talapra helyezkedve, biztosan szerzi meg azon fontos tényezők egyikét, melyeknek üdvös hatása mellett állását dicsgazdag múltjához és föltétele­zett jövőjehez méltón fogja betölteni és századok hosszú során át szilárdul megtartani. 170

Next

/
Thumbnails
Contents