A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Eperjesi László: Magyar-román vasútforgalmi kapcsolatok a dualizmus korában (1867-1891) I. rész 156
XXII. A kapus-szebeni ágvonal, mely a törzsvonalból kiindulva, Erdély másodfővárosát kapcsolja a hálórendszerrel. Hossza 5 4 mértföld. XXIII. A brassó-csikszereda-gyergyószentmiklósi vonal közben Sepsi-Szt-György, Tusnád és Sz.Domonkos érintésével, melyre a székelység népesedési és iparviszonyai igényt tartanak. Hossza 16 mértföld. XXIV. A marosvásárhelyi ágvonal, mely a törzsvonalból Gerend és Hadréd körül kiágazva. Erdély harmadfővárosát csatolja a többivel és a nagy forgalommal. Hossza 6' 4 mértföld. XXV. A kolozsvár-beszterczei vonal Bonczhida, Szamos-Ujvár és Deés közelében húzódva, jelenben a helyi körülmények által indokoltatik, idővel azonban Havasalföldre kihosszabbodva, rendeltetése leend nemzetközi forgalom közvetítőjeként szerepelni. Hossza 13 2 m f Az utóbbi 4 vonalon a szükséges tanulmányozások még hiányoznak. Ezek azon vonalak, melyeket egyelőre megállapítani kellett, melyek együtt egymáshoz s az országos területhez oly combinatióban állanak, miszerint a hálózatot ábrázoló térképet áttekintve, a vonalak szárnyait arányos terjedésben, s egyenlő irányszögben láthatjuk kisugározni. De ezzel a hálózat koránt sincs befejezve, mert szálai a kifejlődő követelmények nyomán sürüsítendők lesznek. Sőt a névszerint elősorolt vonalakon tul, a forgalom gyűjtése, vagy összefüzése czéljából még több alsóbbrendű vonal szüksége fog felmerülni, melyek egyébként már az úgynevezett olcsó vasutak rendszerének tárgyait képezik, melyeknek szükségességét a további fejlemények fogják kitüntetni s fontosságukat osztályozni. Magyarázni sem kell, hogy a mint szükséges egyrészről, hogy ily fontos gazdasági beruházás komoly megfontolás és megállapított hálózat nyomán tétessék, úgy másrészről nem kevésbé fontos, hogy a foganatosítás sorrendé tervszerű s változhatlan legyen, mert a rendszer kivitele csak így lehet következetes, s mert csak ez által lehet mellőzni, hogy a vidéki és magánérdekek tusája zsibbasztólag ne hasson a magasabb érdeküek létesítésére. A hálózat megállapításánál irányadó volt a közgazdászati elv, hogy az központtal bírjon, melyből a vonalak minden irányban kisugározva, az ország határáig terjedjenek. Minden, mi a forgalomnak életet ad, pénz, kereskedés, gyár- és kézi-ipar akaratlanul is központosítja magát, s a központ természetes helyét, ha nem volna is, megteremti, és mert a fentebbiek a közlekedési eszközökkel kölcsönös tényezőket képeznek, s egymással viszonos életföltételei, nem lehet, hogy egymás nélkül fennállhassanak. Ez áll az ország és főváros kölcsönös viszonyára is, mely szerint egyiknek felvirágzása mindig magával emeli a másikat. Az ily központot nem lehet mesterségesen csinálni, az magábólfejlődik s az által mutatja, hogy természetes. Fővárosunknak fényesen megvan e tulajdonsága, mi hogy természetes, kitűnik nemcsak fekvéséből és helyzetéből, de különösen azon tényből is, hogy kiszámított mellőzések ellenében a hazai forgalom és kereskedés központjaként a legnagyobb vihar közt föntartotta magát. Az ily minőség nem engedi magát büntetlenül megkerülni, s a mi ilyesre törekszik, az eredményben bosszulja meg magát. Hasonló felfogás utalta Budapestet központul a tervezetbe, s e megállapodást parancsolták az 1832/6. és 1848-iki vasúti törvények, melyek Budapestet jelölik ki központul, s minden főirány kiindulását ezen központból szabják meg. Budapestnek központi helyzete révet követel, mely a budai pályafőt kapcsolná a Pestiekkel. E kapcsolatra 1865-ben a concessio kiadatott. Ezek azon irányok, melyeket a kormány az alakított vezérelvek nyomán az ország valódi érdekei és szükségei gondos számbavételével kijelölt, hogy azok a közös haza mind országos mind vidéki érdekeinek megfelelve a rendelkezésre álló erők takarékos és lelkiismeretes alkalmazása mellett a közjólét életereit képezzék, és majdan valósítva hazánkat az európai államrendszerben azon színvonalra emeljék, melyre alaperejénél és földirati helyzeténél fogva hivatva van. E talapra helyezkedve, biztosan szerzi meg azon fontos tényezők egyikét, melyeknek üdvös hatása mellett állását dicsgazdag múltjához és föltételezett jövőjehez méltón fogja betölteni és századok hosszú során át szilárdul megtartani. 170