A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Eperjesi László: Magyar-román vasútforgalmi kapcsolatok a dualizmus korában (1867-1891) I. rész 156

folytatását kinyeri, s e vonal ezért, hogy rajta az alföldi vasút rendeltetése szerint kétfelé elágazzék, szükségessé válik. Azon tekintet is egyszer s mindenkorra kiemelendő, hogy minden vonal - mely Pécset birja csomópontul - környékének kifogyhatlan és jóminöségü széntelepénél fogva gazdag forgalomra számolhat, mert Baranyának kőszene minden irányban óhajtva várt tüzelőanyagot fog szolgáltatni. Hossza 6 2 mf Vonalozása még eddig részletesen eszközlésbe nem vétetett. Fontossága szembeötlő mindazon vasutakra nézve, melyek súlypontjukat Pécsett vagy Eszéken tartják. XV. Az alföldi vasút. Nagyváradtól kiindulva Csabán, Szegeden, Szabadkán és Zomboron át a Dunáig, s ezentúl folytatva a buda-fiumei vonalig. E vonalak az országgyűlés f é. márczius 22-iki határozatán kívül tekintélyes testületek részéről is nagy fontosság van tulajdonítva, melynek egyébként csakis úgy felel meg teljesen, ha a károlyváros-fiumei pálya befejezett ténynyé válik. A kormány e pálya iránt azon nézettől vezéreltetik, melyet a vasutvonalak érdekében alakult consortium 1867. évi ápril 5-én kelt memorandumában kifejtett és a főirány megtartása mellett csak részletek iránt követelt bővebb egybevetések által indokolt némely eltéréseket. Különben az alföldi pályának tulajdonképen Csabától kezd lenni és Szegedtől van nagyobb fontossága, minthogy ez utóbbi város az alföldi termények főgyüjtőhelye, a Tisza és Maros folyók, létező és leendő vaspályák csomópontja, tehát e tulajdonainálfogva is érdemel nagy és annyi figyelmet, hogy az alföldi pálya által a hálóban még hatalmasabb csomót képezzen, s ez által közlekedése könnyítve legyen. Továbbá Nagyvárad, Csaba és Szegeden kívül még Orosházát, H.-M.-Vásárhelyt, Szabadkát, Zombort, tehát sok és felette népes várost csatol egymással és a nagy forgalommal. Az alföldi vasútnak folytatólagos irányzatát Zomboron tul, illetőleg határozó lesz azon pont, melyen a dunai áthidalás legkönynyebben, s a czélnak leginkább megfelelőleg eszközölhető. Az érdekelteknek folyamodása következtében a korábbi kormány 1865. évijun. 26-án egy specziális szakbizottságot küldött ki, melynek feladata volt a dunai áthidalásra nézve Bezdán, Battina vagy Apatin, vagy Erdőd között a helyszínén választani, és a szakbizottság ez alkalommal Bezdán mellett nyilatkozott, minélfogva egyéb adatok hiányában, az ide mellékelt tervezetben is, a bezdán-dunai átkelés lett iránypontul felvéve. A magyar kormány mindamellett fentartja magának, hogy az alföldi vasút kifolytatására, s illetőleg a dunai áthidalásra nézve a technikai és forgalmi viszonyok újabb beható tanulmányozása után határozzon. E vonal neve alatt szorosabban véve a csabaszeged-szabadkai szakasz értetik, melyen 17 ' 4 mf. kiterjedésben a földmunkálatok nagyrészt készen vannak, hasonlóan 10 mf. hosszú szabadkazombor-bezdáni szakaszon is helyenkint. A bezdán-baranyavári kapcsolat 4 4 mf. hosszú pályát igényel, másik kifolytatása Csabától Nagyváradig 11 ]/

2 mértföldet. A zombor-bezdán-baranyavári vonalon eddig csak általános előmunkálatok tétettek. XVI. Az eszék-sziszeki vonal. Rendeltetése a korona délkeleti tartományait a legrövidebb utón Sziszekkel, illetőleg a tengerrel kapcsolni. Egyúttal az alföldi vasút természetes folytatását képezi. E vonal czélszerű vezetésére nézve kettő között van a választás, vagy Eszéktől a Dráva-völgyön Zágráb, vagy a Száva-völgyön Sziszek felé. Tekintetve azonban, hogy a két folyó közép szorított vidék már magában aránylag szűkebb forgalmi térséget képez, a drávavölgyi vonalirány pedig a mohács-kanizsaihoz nagyon közel esik: szlavóniai vonalunk czélszerübben lesz megválasztva, ha a Dráva és Száva közép ékelt földnyelvet Eszékről Diakovárnak Bródig áthasítjuk, s innét, mint azon ponttól, melytől a Száva hajózása a folyton sűrűsödő nehézségek által mindinkább kérdésessé válik, a folyam völgyén Sziszekig folytatjuk; Bród ez által a vasúti forgalomra nézve hasonló folyamállomást képezend, mint Barcs a majd párhuzamos vonalon a Dráva mellett. Sziszek máris mintegy 4 millió mérő gabonát gyűjt évenkint a magyar kivitelből, s ez nagy előnyt nyer, ha a felső Száva hajózás nehézségei alól kiszabadítva Bródnál vasutat ér. Bród azonkívül a Boszna-völgy beszakadásánál gyülpontja a Bosnyák kiviteli mozgalomnak. Hossza az egész vonalnak 30 mf. - a bródi kiágazásé 5 '''

4 mf. - Vonalozása megánvállalkozók által vétetett eszközlésbe. 168