A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Merzi Miklós: A budapesti földalatti vasút az építési napló tükrében 111

tftnrWFW/MOU^ ^lA^^VH^/^ t 1. ábra Rajzrészlet a naplóból egyszersmind a további munkálathoz 4 magassági karó belejteztetett. " Az építők szerencséjére továbbra is szép időben folytatódhatott a munka és most már rendszeresen kb. 270 fő dolgozott 3 műszakban. Miután újabb szakaszon, a Bulyovszky utca - Aréna útig terjedő szakaszon is megkezdődött a faburkolat felszedése, a I. szakaszon (Eötvös utca - Csengery utca) éjszakai munkával elindult a betonkeverő gép állványzatának felállítása. Éjjel összesen 9 ács és 14 napszámos dolgozott (2. ábra) 30-án a fent említett szakasznál felállították a betonkeverő gépeket, két darabot - egyenként 0,15 köbméteres térfogattal - és egyben meg is kezdték az összeszerelését, valamint a villamos oldali bekötést a korábban lefektetett kábelekhez. Estére elkészültek a zsaluzási munkával mintegy 40 méter hosszban, és hogy előkészítsék a betonozást, hoztak 150 zsák cementet. A feszített határidőkre jellemző, hogy éjszaka már közel 100 ember dolgozott az ács- és a földmunkákon. Szeptember l-jén, szombaton 212 fő jelentkezett munkára a célból, hogy a II. szakaszon szádfalat építsenek a vizes talaj megcsúszása ellen, valamint hogy a magasan lévő talajvizet kizárják a készülő árokból. Ekkor már párhuzamosan folyt az I. szakaszon a „betonírozás", Sztrókay István mérnők úr próbamérést végzett betonmintán és megállapította, hogy a keverési arány helyes, azaz 1 rész cement és 7 rész homok (sóder). A munka intenzitása már ekkor, a kezdetekkor is példaértékű volt, hiszen vasárnap is dolgozott 40 ember. Feladatuk a másnapi műszak - betonozás, szádfalépítés és cementszállítás - előkészítése volt. így azután 3-án, hétfőn folytatódott a betonozás. A két villamos hajtású betonkeverő gép kapacitása kevésnek bizonyult, ezért Vojtek Ödön további 4 kézi keverő csapatot állított be, minek következtében estére 85 m

3 betont építettek be. Ehhez természetesen az Epreskert utcai kútból állandóan vizet kellett kiemelni, de - mint a naplóban erről említést találunk - a Városligeti tó vízszintje nem változott. A munka és a falba kerülő anyag minőségét ellenőrizendő állandó munkatársat küldött ki a Budapesti Villamos Városi Vasút az építést teljes időtartamára Stiglet úr személyében. Ezzel egy időben a magassági szinteket az Oktogonnál lévő villamosvasúti sínekhez képest kimérték és véglegesen rögzítették. Ezzel a Nagykorúitól az Aréna útig folyamatosan dolgozhattak. 113