A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A magyar közlekedés nagyjai érmeken és plaketteken 99

Közlekedési Múzeumban egy nagyméretű kör alakú plakett tálalható a tudós portréjával, JEDLIK ÁNYOS/1800/1895 felirattal. A plakettet Varga László készítette 1960-ban. A portré a visszafogott tudóst és papot jeleníti meg, arcán az igazán nagy emberekre jellemző méltóság és szerénység sugárzik. Kossuth Lajos (1802-1894) is helyet kapott a közlekedési arcképcsarnokban. Nevéhez fűződik az Országgyűlési Tudósítások elindítása 1832-36 között, majd a Törvényhatósági Tudósítások, amit betiltottak. Az 1841-ben induló Pesti Hírlapban már a polgári szabadságjogokról, a nemzeti függetlenségről ír. Az első Hazai Iparmű Kiállítás is a nevéhez fűződik, amelyet 1842-ben rendeztek. 1847-től Pest vármegye követe, az ellenzék vezére a pozsonyi országgyűlésben Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc vezére, pénzügyminiszter, majd kormányzó. Nem köztudott, és rendszerint életrajzi összefoglalóiból is kimarad, hogy a politikust komolyan foglalkoztatta a vasútépítés, hiszen a kereskedelem fellendülésének egyik gátja éppen a szállítások elégtelensége volt Magyarországon. A mezőgazdasági termékek kivitele, a külföldi értékesítés egyik feltétele a tengerpart gyors elérhetősége. Éppen ezért Kossuth a Fiúméig kiépítendő vasút megépítését támogatta, és ennek érdekében kiterjedt levelezést folytatott. A Vukovár-Fiumei vasút kiépítéséről, 1846-ban írott levelek eredeti példányai ma a Közlekedési Múzeum tulajdonában találhatók (lásd jelen évkönyvünkben a dr. Eperjesi- dr. Krámli tanulmányt). A numizmatikai gyűjtemény egy Kossuthéremmel rendelkezik, sajnos az előzőekben említett közlekedési vonatkozás nem szerepel rajta. A meglehetően vaskos érem előlapján balra néző profil látható, és bal oldalt félkörívben: KOSSUTH LAJOS. A jobb sarokban 1939. és a készítő monogramja: CS, azaz Cserepes István. A hátlapon három bal felé menetelő katona domború képe látható. A körfelirat: FÜGGETLENSÉG/ SZABADSÁG 1848-49. A hátlapon is megjelenik a CS monogram. Az első állandó Duna-híd építésvezetője Clark Ádám (1811-1866) először a Duna szabályozása ügyében tárgyalt Széchenyivel, majd 1839-ben kapta a megbízást a Lánchíd építésére majd később az Alagút megtervezésére. A Közlekedési Múzeumban egyetlen fatalpra ragaszott bronzplakett található: CLARK ÁDÁM/1811/1866 felirat a mérnökről készült félportré két oldalán. A magyar nehézipar megteremtőjének nevezett Ganz Ábrahám (1814-1867) Svájcban született, de 1842-től Magyarországon élt és dolgozott. Sokat foglalkozott a kéregöntésű vasúti kerék technológiájával, amit végül 1855-ben sikerült szabadalmaztatnia, és a tömeges gyártást megindítania. A megrendeléseket legfőképpen a magyar és a középeurópai vasúttársaságok adták. A kéregöntésű vasúti kerék jelenleg is tanulmányozható a Közlekedési Múzeum állandó vasúttörténeti kiállításában. Kétféle érem, egész pontosan díj található gyűjteményünkben. Az egyik igen figyelemre méltó és szokatlan kivitelezésű darab. Ganz balra néző, árnyékszerű portréja tölti ki a teret. Két oldalt S alakú díszítések GANZ-DÍJ felirat, legfelül pedig GANZ ÁBRAHÁM. A másik darab ovális, igen nehéz bronz plakett hasonló elrendezésű. Magyaros ruhában látunk egy balra néző profilt, a bal felső ívben GANZ ÁBRAHÁM-DÍJ, lenn a portré két oldalán az 1844 /1994 évszám látható (3. ábra). 3. ábra Ganz Ábrahám - díj 2002-ben jelent meg egy ezüst érempár, kék bársony felületre applikálva és bekeretezve. A jobb oldali darabon Ganz mellképe látható, és a szokásos GANZ ÁBRAHÁM 1815-1867 felirat. A bal oldali érem Rock Istvánt ábrázolja, ROCK ISTVÁN 1775-1850. Rock István mezőgazdasági gépek gyártásával foglalkozott Pesten. Fia továbbfejlesztette a gyárat, ahol többek között bognárműhely is üzemelt, és autógyártással is foglalkoztak. 103