A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A magyar közlekedés nagyjai érmeken és plaketteken 99

Az érempárhoz egy felirati lemez is társul: A 200 ÉVES ROCK GYÁR ÉS A 125 ÉVES GANZ VILLAMOSSÁGI / GYÁR ALAPÍTÁSÁNAK, VALAMINT A GANZ KAZÁNGYÁR FENNÁLLÁSÁNAK 158. ÉVFORDULÓJA EMLÉKÉRE / 2002 TRANSELEKTRO /CSOPORT. Martin Lajos (1827-1897) a repülés elméletei kérdéseivel foglalkozott. Az akadémiai székfoglalójában is erről értekezett. A forgószárnyas repülés megoldása foglalkoztatta, és ennek eredményeként építette meg az un. „lebegő kereket" Kolozsváron, 1875-ben, melynek modellje a Közlekedési Múzeumban látható. Az emberi repülés lehetőségeit is mérlegelte. A róla készült érem előlapján a tudós portréja látható, hátlapján: MARTIN LAJOSA REPÜLÉS ÚTTÖRŐJE 1827-1897. Az érem 1996-ban készült. Igazán puritán, kisméretű plakett készült Hieronymi Károlyról (1836-1911), aki az egyik legjelentősebb közlekedési szakember és politikus volt. Neve talán feledésbe merült, annak ellenére, hogy a közlekedés műszaki fejlesztéséért egyaránt dolgozott, mint mérnök majd később, mint államtitkár és miniszter is. 1874-ben a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban a folyószabályozásért, árvízmentesítésért, az út- és vasútépítésért felelt. 1882-ben az OMÁV (Osztrák-magyar Államvasutak) vezérigazgatójává nevezték ki, majd 10 évvel később belügyminiszter, 1903-tól pedig kereskedelemügyi miniszterként dolgozott. A plakettkészítő Murányi Gyula nyilván úgy gondolta, hogy a Hieronymi Károly név - de már önmagában a Hieronymi név is - elég jelzés arra, hogy kiről is van szó. 5

A kellemes fogású, álló téglalap alakú plakett mindössze 35x70 mm, felső felében mélyített körben Hieronymi jobb profilja látható, alatta HIERONYMI KÁROLY felirat (4. ábra). Gróf Széchenyi István fia Széchenyi Ödön (18391922) apja aktivitását örökölte, és munkásságának a magyar közlekedés sokat köszönhet. Hajóskapitányi oklevelet szerzett, és hosszabb külföldi utakat tett. A"Hableány" nevű gőzhajójával Pestről Párizsig hajózott. Az 1867 tavaszán, különböző 5 Apja Hieronymi Ottó Ferenc többek között az első magyar lóvasút tervezője és építője. Részletek: Dr.Dienes Istvánné: Közl.Múz.Évk. VII. 1983-84. Bp., 1985. 131-180.p. 104 4. ábra Hieronymi Károlyt ábrázoló plakett természetes vízi utakon és csatornákon végrehajtott utazás igazi bravúrnak számított. Széchenyi Ödön a vízi utak jelentőségét is kívánta bizonyítani. Kezdeményezése, sőt hajóútja csak a hajósok és a közlekedéstörténettel foglalkozók körében ismert. Ezüstérem készült 1977-ben a megismételt Pestpárizsi út emlékére, rajta mellkép látható GRÓF SZÉCHENYI ÖDÖN felirattal. A hátlapon HABLEÁNY EMLÉKTÚRA BUDAPEST PÁRIZS 1867-1977 felirat és a „Hableány" gőzhajó ábrája. Az érem ezüst és bronz kivitelben készült. Széchenyi Ödön kezdeményezte a Budai Hegypálya, azaz a gőzsikló megépítését is. A sikló 1870. március 2-án nyílt meg. A közmunkák tanácsának tagjaként szervezte meg a pesti tűzoltóságot, majd a török szultán meghívására Konstantinápolyban a török tűzoltóság megszervezésében vett részt. 6 6 A Széchenyi Ödönt a szultán altábornagyi rangban a katonai tűzoltó dandár élére nevezte ki, és a szultán tábornok hadsegéde is lett. 1874-től Törökországban élt és ott is halt meg.